Brüsszelnek, a tagállamoknak és az USA-nak együtt kellene elítélnie Magyarországot - írta szerkesztőségi véleményében a Financial Times. A lap szerint nagy hiányosság, hogy míg az EU demokratikus követelményeket támaszt a belépő tagállamok felé, ha már valaki bent van a szervezetben, nincs kiépített mód ezeknek a normáknak a fenntartásának a kikövetelésére.

"Alkotmányos puccs áldozata lett" Magyarország

Szerintük a gazdasági problémák mellett aggodalmat kelt a demokratikus rendszer általános helyzete is. Václav Havel halála előtt felemelte szavát a magyarországi változások kapcsán, de figyelmeztetését a FT szerint figyelmen kívül hagyták és az ország, ami Európa földrajzi szívében fekszik, azóta egy alkotmányos puccs áldozata lett.

A lap kritizálja a változásokat a média, az igazságszolgáltatói rendszer, a választási rendszer, az egyházi ügyek, a bírói kinevezések, az alkotmánybíróság, a nemzeti bank és az egyéb költségvetési felügyeleti szervek esetében is. Kiemeli, hogy sok bizottságban a Fidesz által kinevezettek fogják vezetni a munkát kilenc évig és elmozdításukhoz kétharmados többségre lesz szükség.

Főhet a feje a miniszterelnöknek

A FT úgy véli, több dolog is aggaszthatná Orbán Viktor miniszterelnököt. Első helyen az alkotmánymódosítással kapcsolatos tüntetések, másodikon a kedvezőtlen nemzetközi megítélése, harmadikon, pedig a magyar államkötvényi hozamok állnak.

Kedden Magyarországnak sikerült értékesítenie három hónapos lejáratú állampapírjait a piacon, de az FT szerint ez csak a 2009 óta legmagasabb hozamoknak volt köszönhető. A magas hozamok mögött az írás alapján minden bizonnyal a meg nem indult IMF és EU-s tárgyalások állnak.

Hiába a kétharmad, a 45 milliárd forintos állampapír kibocsátás átlaghozama 7,67 százalék volt az eggyel korábbi 7,43 százalékhoz képest, míg az öt illetve tízéves lejáratú papírok hozama mindkét esetben 10 százalék fölött volt. Ezzel párhuzamosan a tőzsde is esett és a forint árfolyama is gyengült.

Az MNB-nél van a megoldás

Nagy kérdés a lap szerint, hogy hogyan oldja meg az eddig már két hitelminősítő által is befektetésre nem ajánlott kategóriába leminősített ország a növekvő állampapírhozamok problémáját. A válasz a most elfogadott törvénymódosításokban lehet, ugyanis az MNB és a PSZÁF lehetséges összevonása megteremtené annak a lehetőségét, hogy a kormány hozzáférjen az MNB devizatartalékaihoz.

A FT szerint 4,6 milliárd eurónyi külföldi hitelt kellene előteremtenie 2012-ben a kormánynak, és ennek kapcsán az UniCredit és a Nomura elemzőit idézi, akik mindketten a devizatartalékok valamilyen szintű felhasználást valószínűsítik. Kockázatot rejt, hogy ez szerintük akaratlanul is a forint iránti bizalom meggyengülését és a szabad tőkének az országból való kimenekítését okozhatja majd.

Az előrejelzések közül egyébként Benoit Anne a Société Générale munkatársa látta legsötétebben a jövőt: "Valójában lehet, hogy csak pár hétre vagyunk a legrosszabb forgatókönyvtől, azaz egy teljes valutaválságtól. Ennél a pontnál a nemzeti banknak nem lesz más választása mint agresszívan emelni a kamatot, mármint ha még mindig lesz egy rendesen működő jegybank Budapesten."