"A mai fórum már nem futurizmusról szól, hanem a mindennapjainkról és a holnapjaink keretrendszeréről szólhat. Arról, hogy a közleledésfejlesztési koncepciókban mind jobban elfogadottá válnak a budapestiek által korábban alig ismert vagy akár ellenzett újítások megismerése és mindennapi befogadása" - hangzott el Korányi G. Tamás, a Napi.hu tiszteletbeli főszerkesztőjének megnyitóbeszédében.

"Az is igaz, hogy mindenki mást ért az okosváros kifejezés alatt. Mást jelent Szingapur és mást Amszterdam lakóinak - nem feltétlenül a technológiában, de abban mindenképpen, hogy a döntésnek fölülről vagy alulról kell-e érkeznie" - mondta Korányi G. Tamás, majd átadta a szót az első előadónak, Kerpel-Fronius Gábornak.

Budapest főpolgármester-helyettese azzal kezdte a beszédét, hogy szeretné szándékosan félreértelmezni a kifejezést; eszerint az okos város - főként az okos városvezetés kontextusban - a partnerség keresését és kialakítását jelenti.

"Ez a habitusunkból, de a helyzetünkből is következik. Abból, hogy a 21. század felerősíti a korábbi problémákat is, és gyors tempóban új megoldásokra váró kérdéseket megválaszolnunk. Többször megfogalmaztuk már: a legfontosabbnak az éghaljatváltozásra adható válaszokat tekintjük. De Budapesten különösen fontos a lakhatási probléma kezelése, ahogyan hasonlóan nagy kihívás, hogy a lakosság folyamatosan öregszik, ennek eredményeként pedig nagyon más kihívásokkal szemesül a város, mint akár csak 5-10 éve" - mondta Kerpel-Fronius Gábor.

Szerinte az alvó-városrészek problémáinak, de a belvárosi kerületek túlturistásodásának kezelése is hasonló feladat. Mindeközben globálisan zajlik a technológiai forradalom, melynek eredőjeként a várossal szembeni elvárásokat a robotizáció is jelentősen átalakítja. Ráadásul e technológiai fejlődési pálya kialakítása és működtetése máris komoly versenyt indukált a régiós és kontinentális nagyvárosok között.

Kerpel-Fronius Gábor, Budapest főpolgármester-helyettese.
Kép: Napi.hu, Horváth Balázs

Átalakulhat Budapest

Budapest új vezetése számára világos a helyzet - mondta a főpolgármester-helyettes -: az új elvárásokhoz az új infrastruktúráknak meg kell épülniük. Fontos, hogy mindez úgy történjen, hogy a lakók azt érezzék, hogy nincsenek kihagyva azokból a döntésekből, amelyek az életüket, annak változását meghatározzák.

A városvezetésének az infrastruktúrát kell megteremtenie arra, hogy a város haladjon. A budapesti smart city koncepció ennél fogva nem csak a technológiáról szól. Nem önmagáért való, fejlesztésnek látszó látványelem, hanem olyan projekt, ami a városban lakók mindennapjaiba észrevétlenül képes beépülni úgy, hogy előbbre viszi a várost, a komfortot növeli, és a modern szolgáltatások használatának lehetőségét biztosítja.

Amikor okosvárosokról beszélünk, azon a technológián túl partnerségetek és nyitott együttműködéseket értünk és keresünk - mondta a főpolgármester-helyettes. Kerpel-Fronius Gábor hozzátette, az új budapesti városvezetés olyan okos várost szeretne, aminek szíve is van. Első lépésként a nyitottabb városháza elképzelést viszik tovább úgy, hogy az eddig elzárt városházát civil, részvételi városházává alakítják át.

De dinamikus tervezés alatt van már a pesti alsórakpart újrastrukturálásának előkészítése is. Olyan átalakítást szeretnének - mondta a várospolitikus, melyben minden lényegi döntésben kikérjük a budapestiek véleményét. "Fel kell szabadítani a Duna-partot, és az autóktól elzárt területeken gyalogosokat, kerékpárosokat, élhetőbb környezetet szeretnénk látni. Ezen rohamtempóval dolgozunk, és ez lesz a fokmérője annak, hogy milyen lakossági elvárások milyen városvezetési megoldásokat szülnek" - tette hozzá a politikus.

*

(A Smart City Forum 2019 előadásairól részletes összefoglaló készül, melyet a rendezvényre összeállított prezentációkkal együtt adunk majd közre.)