Változik a kerti kutak szabályozása januártól - itt az új kötelezettség

A belügyminiszter módosította a házi - a jegyző által engedélyezett - kutakra vonatkozó szabályokat. A jövő év január elsején hatályba lépő jogszabály előírja az ilyen kutak földrajzi koordinátáinak a megadást, illetve kitér azok tervezésére is.
Németh Géza, 2019. december 15. vasárnap, 12:38
Fotó: Shutterstock

A Magyar Közlönyben megjelent rendelet a "vízgazdálkodási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról" címet viseli.

A jogszabály előírja, hogy a felszín alatti vízilétesítmények helyét meg kell határozni. Ebbe a körbe tartoznak a települési önkormányzat jegyzőjének engedélyéhez kötött kutak is. (A jegyző azokat a kutakat engedélyezi, amelyekből évi 500 köbméternél kevesebb talajvizet vesznek ki egy olyan telken, amelyen ház - vagy házra építési engedély - van. Tipikusan ilyenek a kerti öntözésre használt kutak, illetve a házi szükségletre szolgáló kutak is, de az utóbbiaknál ellenőrizni kell a víz minőségét is.)

A jegyző által engedélyezett kutak helyét vízszintes koordinátákkal - vagy az egységes országos vetületi rendszerben (EOV), vagy pedig a földrajzi szélesség és hosszúság megadásával - kell megjelölni. Ez engedmény a vízügyi hatóság által engedélyezett kutakhoz képest, mivel azoknál még a Balti-tenger szint feletti magassági értéket is meg kell adni.

A rendelet szól még arról is, hogy a jegyző által engedélyezendő kutak tervezésére nem vonatkozik az az előírás, amely szerint a terveket csak a külön rendeletben előírt jogosultsággal rendelkező tervező készítheti. Ez elvileg jelentheti azt is, hogy ezekre a kutakra nem kell tervet készíttetni.

A következő módosítás úgy szól, hogy a jegyző által engedélyezett kutak megszüntetését nem csak szakképzett kútfúró végezheti. Végül a kútfúráshoz szükséges képesítési előírás is változik. Jelenleg kútfúró lehet az is, aki szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik és az elsajátított kút-kivitelezési gyakorlatot igazolja. Ez a lehetőség a jövő év első napjától megszűnik.

Korábban nagy port kavart a fúrt kutakra vonatkozó engedélyeztetési javaslat, amelyet végül tavaly a parlament módosított formában fogadott el. E szerint 80 méteres talpmélységig nem kell engedélyt kérni a kutak fúrásához ott, ahol a háztartáshoz szükséges a víz.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

antitroll, 2019.12.17 21:11

@znojmo:
Végül még valamit.
A csapvizek is kútvizek. Oldott ásványi anyag tartalmuk ugyanaz. Ha nem hevíted, ahogy a hőszivattyús rendszerekben sem hevítik, akkor nem fogsz számottevő kiválást, lerakódást tapasztalni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2019.12.17 21:08

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2019.12.17 21:06

@znojmo:

"Magyarországon rengeteg féle talajvíz létezik. Szélsősége eset de van olyan, hogy mindenféle különösebb hőingadozás nélkül a víz elszikesíti az öntözött területet."
Sokféle oldott ásványi anyag tartalmú víz van. Eddig igaz. Létezik kifejezetten szulfátos agresszív talajvíz is, ami a sima cementet (annak szilárdságát adó CaO kristályokat) is kinyírja. Ez azonban nem jelent nagyobb sókiválási veszélyt. A mai épületgépészeti rendszerek (a hőszivattyúk aztán igazán "maiak"), nem korrodálnak.
Szikesedés viszont teljesen más jelenség!
A víz elpárolog, visszamarad aminek vissza kell maradni.
Ilyen a hőszivattyús rendszernél nincs.

"A kútvízzel öntözött szobanövények tálkájában már pár hónap után fehéres -vöröses lerakódások jelennek meg, főleg mész és vas, a sósavra reagálnak."
Meg csapvíznél is. Meg gombafélék is. A gombaölő szerekre is jól reagálnak.
De lépjünk ezen túl, megint másról beszélsz. Itt megint nem arról van szó, hogy egy gépészeti rendszeren áttolod a vizet, hanem felhasználod, elpárolog.

"Azért kíváncsi lennék ennek a most divatos talajvízfűtési rendszerek belső felületeire."
Tök mindegy, hogy hőszivattyúhoz vagy locsolásra használod. Nálam megnézheted. Nekem a kerti locsolórendszert talajvízzel nyomja a szivattyú, a kerti tavamban meg vízforgató van. Vízkövesedés nulla!
Épp most szedtem szét az 5 éves szivattyút, téli karbantartásra. Nem mondom, hogy fém tiszta, de vízkő az nincs. És a vezetékekben sem.

"A vezetékek a hőcserélőkben biztosan fémek, a talajvíz akár kémiai reakcióba is léphet a fémmel, annál is inkább mert a talajvíz inkább oldatnak nevezhető kémiai szempontból semmint tiszta és semleges H2O-nak!"
A hőcserélőkben ma már nincsenek csövek, azok rozsdamentes acélból készülnek és lemezes kialakításúak.
A rozsdamentes acél alkalmazását két dolog indokolja ebben az esetben.
A korrózió elkerülése a hőcserélőben, hiszen itt nem zárt a rendszer, oxigén van bőven, ami minimum feltétele a korróziónak.
A másik, hogy a rendszerbe ma már nem visznek be köztes helyen egyéb fémet, mert a galvánkorrózió gyakran a rendszer egészen más pontjain fog durva hibát okozni.
Ami nem vegytiszta desztillált víz az valaminek valamilyen arányú oldata, vagy keveréke. Ebből nem következik, hogy kémiailag agresszívebb is.

Amúgy most az eredeti állításod nem a korrózió volt, hanem a vízkövesedés, vagy sók kiválása. Ezt továbbra is cáfolom. Nincs, vagy elhanyagolható.
Nem tudom bontottál-e már régi gépészeti vezetéket?
Érdemes lenne összehasonlítanod a 30 éves használati meleg víz és a hideg víz vezetéket. Látványos a különbség!
A hőszivattyús rendszer ebből a szempontból nyugodtan lehet hideg vizes.
Ha a hidegvíz cső nem korrodált, akkor csak a hálózatból származó szennyeződést találod meg. Ezt ma divat a vízóra után elhelyezett szűrővel megakadályozni az érzékeny szerelvények és háztartási gépek érdekében.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

znojmo, 2019.12.17 17:03

Kell a kutak nyilvántartása, most olvastam valahol, hogy egy barom a hálózatra kötötte a saját kútja vízét és több 100 család ivóvízét tette tönkre, napokba telt a feltárás maga, plusz a lekötés utána, majd fertőtlenítés.
A ha kútba hűtővizet sajtolják vissza azt ki ellenőrzi, egyáltalán lehet-e. És bármit visszasajtolhatna, akár veszélyes és mérgező anyagot is évekig.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

znojmo, 2019.12.17 16:55

@antitroll:
Magyarországon rengeteg féle talajvíz létezik. Szélsősége eset de van olyan, hogy mindenféle különösebb hőingadozás nélkül a víz elszikesíti az öntözött területet. Nem tudom láttál e már talajszelvényt? Ott a vízmozgás sokszor különös jelenségeket hoz létre. A talajvíz közelében rozsdavörös rétegek találhatók sok helyütt, a vaskiválás nem azért van mert felforrt a talajvíz.
De a legegyszerűbbet mondom. A kútvízzel öntözött szobanövények tálkájában már pár hónap után fehéres -vöröses lerakódások jelennek meg, főleg mész és vas, a sósavra reagálnak. Azért kíváncsi lennék ennek a most divatos talajvízfűtési rendszerek belső felületeire. A vezetékek a hőcserélőkben biztosan fémek, a talajvíz akár kémiai reakcióba is léphet a fémmel, annál is inkább mert a talajvíz inkább oldatnak nevezhető kémiai szempontból semmint tiszta és semleges H2O-nak!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html