Az 1885-ben született vízjogi törvény mondta ki először, hogy állami tulajdon a hazai vízkészlet, a fúrt és ásott kutak engedélykötelesek. Ezt 1961-ben egy újabb jogszabály megerősítette. Miután gyakorlatilag egyetlen kormányzat sem ellenőrizte a jogszabály betartását, sokan nem is tudtak a bejelentési és engedélyezési kötelezettségről, így óvatos becslések szerint ma több tízezer engedély nélküli házi, illetve gazdálkodási célokat szolgáló kút működhet Magyarországon - írja a Népszava.

Van ugyanakkor egy úgynevezett vízkeret-irányelv, ami az uniós csatlakozás óta már Magyarországra is vonatkozik, és ha ezeket nem tartjuk be, uniós forrásokat kockáztatunk - mondta a Népszavának Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke.

Kapcsolódó

A 2016-ban az Agrárkamara már javasolt egy moratóriumot 2018 végi határidővel, ám ez a legtöbb érintett és szakember szerint is betarthatatlan. Tavaly a belügyminiszter javaslatában további 10 évvel kitolta volna a határidőt, de mert 80 méterig engedély nélkül fúrható kutakra is utalást tett, a köztársasági elnök nem írta alá a parlamenten csont nélkül átment jogszabályt, amit végül az Alkotmánybíróság is elkaszált - emékeztet a lap.

Az agrárkamara most újabb javaslattal állt elő: a bejelentésre és az engedélyeztetésre nyitva álló határidőt meghosszabbítanák 2020 végéig. A módosítás elfogadására jó esélyt lát az agrárkamara elnöke. Győrffy Balázs több okból is szerencsésebbnek tartja a további két éves türelmi időt: egyrészt, mert a vidékfejlesztési programok kifizetési kérelmeit legkésőbb 2020 augusztusáig nyújthatja be Magyarország Brüsszelnek, másrészt a közösségi vízkeret irányelv stratégiai tervének felülvizsgálata 2021-ben esedékes.

Az EU egy kútkataszter elkészítését is előírja, amely önbevalláson alapul, csak úgy, mint a kutak legalizálása. Az agrárkamara elnöke ezért úgy véli, a gazdálkodók számára olyan jogszabályi környezetet kell kialakítani, ami az addig engedély nélkül működtetett kút miatt nem szab ki bírságot, és nem jelent vállalhatatlan terhet a kérelmezőnek. A többség vélhetően csak ilyen feltételekkel tanúsít majd jogkövető magatartást.

A kataszter elkészülte után már állami feladat lesz ellenőrizni, hogy az adott kút megfelel-e az előírásoknak, és a tulajdonos megkaphatja-e a fennmaradási, üzemeltetési engedélyt.

Mivel a NAK elnöke szerint a mezőgazdasági kutak vízengedélyének beszerzése roppant bonyolult és költséges, egyeztetnek a mérnöki kamarával is, hogy a tervezési költségekből is le lehessen faragni - derül ki a Népszava cikkéből.

Képünk forrása: Pixabay