Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A kormányzati kommunikáció folyamatosan arról szólt, hogy ez a zárolás valójában nem érinti súlyosan a kormányzat működését, nem lehetnek emiatt elbocsátások, létszámleépítések, és a gazdaság állapotától függően ez akár átmeneti is lehet. Ez pedig akár azt is jelenthetné, hogy évközben a minisztériumok visszakapnák az elvont pénzt, és így az eredeti terveknek megfelelően gazdálkodhatnának.
A nemzetgazdasági miniszter bejelentése szerint, - amely láthatólag a konvergencia programot készítette elő az Európai Bizottságnál- a zárolás végül is elvonássá alakul át. Azaz a korábbi reményekkel, tervekkel ellentétben azt már nem kapják vissza a tárcák.
A 250 milliárd forintos elvonás tételes bemutatása továbbra sem ismert, amelynek feltehetőleg két fő oka van: egyrészt a politikai támadásokat mérsékelni lehet a konkrétumok mellőzésével, másrészt a vállalások teljesülése is nehezebben ellenőrizhető a külső szemlélők számára. A nyilvános adatokból kiindulva ugyanakkor úgy látjuk, hogy a tervezett lépések végrehajtása még nem, vagy csak alig kezdődött meg.

Késnek a jogszabályok - Hogy lesz így megtakarítás?


A zárolásról szóló február kormány határozat némely esetben feladatokat is adott, amelyek teljesülése viszonylag egyszerű módon ellenőrizhető. Az egyik ilyen terület az ún. fogyasztói árkiegészítés rendszere volt. A közösségi közlekedésben az állam a fogyasztói árkiegészítésen keresztül téríti meg a kedvezménnyel utazók (pl. 65 év felettiek ingyenessége, vagy a tanulók kedvezménye) jegyét a közlekedési társaságok fele. Ennek az összegnek a 9,2 százalékos tervezett csökkentése szinte biztossá teszi, hogy az állam meg kívánja nyirbálni a kedvezmények rendszerét. Erre vonatkozó jogszabályt ez év február 23-ig kellett volna a kormánynak megtárgyalnia, és ami a legfontosabb, miután törvényről van szó, az Országgyűlésnek elfogadnia. Természetesen lehet, hogy a kormány úgy döntött, hogy egyszerűen kevesebbet ad a szolgáltatóknak, és nem változtat a mostani kedvezményrendszeren, de ehhez is szükség van jogalkotásra. Ugyanakkor mintha csökkent volna az elszántság, mivel a konvergencia program szerint már valójában nem lesz semmilyen megtakarítás sem ebben az évben az utazási árkedvezmények rendszerében.

A másik terület, ahol szintén a jogszabály-módosításra van szükség, a Munkaerőpiaci Alap. Februárban azt írtuk, hogy "az 5,4 százalékos zárolás mögött az állhat, hogy évközben már csökkenteni akarja a kormány a munkanélküli ellátások idejét. A zárolásként előírt 16 milliárd forint csak abban az esetben érhető el évközben, ha jelentősen, akár 9 hónapról 6 hónapra mérsékelik az ellátást, és még lehet, hogy az álláskeresési járadék mértékét is csökkenteni kell." Erre vonatkozóan azt írta elő a kormány, hogy szintén ez év február 23-ig szeretné látni a szükséges módosításokat. Erre vonatkozóan sem jelent meg információ, illetve biztos, hogy nem került sor a jogszabályok módosítására. Igaz időközben a kormány radikálisabb lépésre szánta rá magát, mint az általunk feltételezett, mivel 9 hónapról 3 hónapra csökkenti az álláskeresési járadékot, de ezt csak 2012. január 1-től lépi meg. Azaz nem látszik, hogy ez a 16 milliárd forintos zárolás hogyan valósul meg, és itt is inkább az a feltételezés látszik, hogy a kormány a korábbi szándékaitól visszalépve nem is tervez semmilyen változást a Munkaerőpiaci Alapban. A konvergencia programban szereplő intézkedések között ugyanis az látszik, hogy ebben az évben a foglalkoztatáshoz és a munkaerőpiachoz kapcsolódó kiadásokon nem akarnak megtakarítani.

A minisztériumoknál még nincsenek megszorítások


A tárcáknál, főleg ott látjuk a problémákat, ahol a korábban általunk jelzett módon nagyok a működési célú kiadások, és alacsonyak az ún. fejezeti kezelésű előirányzatok (általában ezek a különböző jogszabályokon, vagy kormánydöntéseken alapuló programok, célok támogatás). Ilyen például a Belügyminisztérium, ahol rendőrség esetében többször is lehetett hallani az elvonások miatt működési nehézségekről.
Ugyanakkor eddig a minisztériumok közül csak néhány hozta nyilvánosságra, hogy mely programok, kiadások esetén, mekkora mértékű volt az elvonás, így csak nehéz becsülni a várható nehézségek, és ebből adódó politikai károk mértékét. A nyilvános adatok alapján inkább úgy tűnik, hogy túlélésre rendezkedett be a gazdálkodás szempontjából a minisztériumok egy jó része, és arra építették a kommunikációt is, hogy évközben ezeknek a forrásoknak egy része újra felhasználhatóvá válik.


Lesz-e alap? És ha igen, mekkora összeggel?

Álláspontunk szerint a 250 milliárd forintos stabilitási alap létrehozása a kormány által megszabott ütemtervnél lassabban halad. Miután a tárcák folyamatosan felélik idei forrásaikat, ezért az elkerülhetetlennek látszó lépések későbbi hónapokban való esetleges meghozatala még fájdalmasabb lesz. A másik probléma, hogy egyes kiadások átütemezése esetén valójában csak a 2012. év gazdálkodását nehezítik meg, ahelyett, hogy egy alacsonyabb gazdálkodási igényre állnának át. Azaz, ha a jövő évben a jelenleginél kevesebb működési pénzzel számolhat a közigazgatás, akkor az ehhez szükséges létszámleépítések, hivatalok összevonása, már idén meg kellene, hogy történjen. Ha csak idén úgy oldják meg a zárolást, hogy beruházásokat későbbi évre tolnak, akkor görgetik maguk előtt a kiadási igényt, ez pedig előbb-utóbb finanszírozási problémát okoz majd a tárcáknál.
Ahogy a korábbiakban is jeleztük két helyen már most egyértelműen látszik, hogy a zárolás végrehajtása kérdéses, ezek a területek a Munkaerőpiaci Alap 16 milliárd forintja, és az utazási kedvezményrendszer 10 milliárd forintja. Ezeknek a lépéseknek semmilyen előkészítése sem látszik, sőt a konvergencia terv alapján mintha le is tett volna ezekről a kormányzat. Kérdéses, hogy a 250 milliárd forintos alap létrehozásához szükséges többi lépéssel mi lesz? A jelen állapot szerint, könnyen lehet, hogy a kormányzat letesz a korábban bejelentett alap létrehozásáról, de legalább is jelentősen csökkenti a megtakarítás mértékét - írja a Policy Agenda.