A fővárosi önkormányzat hosszas késlekedés után benyújtotta a szerdai közgyűlése előtt egy nappal az agglomerációs közlekedés felmondásról szóló előterjesztést. Eszerint arról tárgyalnak a képviselők, hogy a főváros legkésőbb március 31-ig kivonul a környéki közlekedés finanszírozásából. A szolgáltatások feltehetően nem fognak megszűnni, ugyanis Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter korábban jelezte, hogy a kormány - pontosabban a költségvetés - kész finanszírozni annak költségeit. A miniszter érvelése sajátos, hisz a BKV/BKK páros épp azért vonul ki az agglomerációs közlekedésből, mert a kormány/költségvetés nem kívánt a költségekhez hozzájárulni.

A Fővárosi Önkormányzat szerdai közgyűlése elé kerülő anyag egyértelművé teszi, hogy a jövőben a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) Zrt. és a Budapesti közlekedési Központ (BKK) Zrt. a jövőben csak a fővárosi közlekedésért felel, a Fővárosi Önkormányzat pedig csak a városhatáron belüli közlekedést finanszírozza - így kell a 2016-os önkormányzati költségvetés elfogadni, amelynek várható határideje február 28. lesz.

Tíz települést érinti

Az agglomerációs buszközlekedés 10 főváros környéki települést (Budakeszi, Budaörs, Diósd, Törökbálint, Szigetszentmiklós, Gyál, Pécel, Remeteszőlős, Nagykovácsi, Solymár) érint 57 vonalon. A közlekedést eddig a BKK rendelte meg a Volánoktól. Ezen járatokon évi 1,5-2 milliárd forint veszteség jelentkezett - ez a pénz hiányzott a kasszából, amit sem a főváros, sem az érintett önkormányzatok, sem a kormány nem akart finanszírozni. A jövőben vélhetően a Volán továbbra is végzi a szolgáltatást, a központi költségvetés pedig nevetve kifizeti a hiányzó évi 1,5-2 milliárdot.

A környéki közlekedés másik szeplője a HÉV, amelynek öt vonalából négy - Szentendrei, Ráckevei, Gödöllői és a Csömöri - részben agglomerációban is közlekedik. Az ötödik vonal a csepeli, Budapest határain belül jár, ennek ellenére a korábbi tervek szerint a kormány átvenné a BKV HÉV üzemét.

Korábbi ötletelések során azonban már fölmerült a vonalak MÁV-hoz való csatolása is. Az ötlet mellett azzal érvelnek, hogy míg a kormány nem hajlandó a fővárosi elővárosi közlekedés fejlesztésére egyetlen fillért is áldozni - még uniós pénzekből sem -, addig a MÁV kebelében működő HÉV-ek felújítására könnyebben lehetne uniós támogatásokat szerezni.

A Tarlós István főpolgármester, Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes és Kocsis Máté (Józsefvárosi polgármester - tanácsnok) közös előterjesztésben arra tesznek javaslatot, hogy a főváros február 28-ig mondja fel az elővárosi közlekedésről szóló megállapodásokat a kormánnyal úgy, hogy erre ténylegesen 2016. márciusi 31-ig ténylegesen sor kerülhessen. A javaslatot vélhetően a fideszes többségű önkormányzat elfogadja, hisz így a testület megszabadul egy nyűgtől.

A döntés hosszútávú következménye, hogy tovább folytatódik az a 2010-ben kezdődött folyamat, amely Budapest eljelentéktelenedését eredményezi. Az előző kormányzati ciklusban a fővárostól elkerültek az oktatási és egészségügyi intézmények, a fővárosi önkormányzat kényszerűségből megvált a Főgáz Zrt.-ben levő tulajdonától, így az önkormányzatnak mára már a közlekedésszervezés maradt az egyetlen fő feladata.