Hétéves múlt nemrég a "pénzügyi rezsicsökkentés", vagyis az a lehetőség, hogy a bankok ügyfelei havonta legfeljebb két alkalommal maximum 150 ezer forintig ingyenesen vehetnek fel készpénz a hazai ATM-ekből. Azóta is ez az egyik legvitatottabb pénzügyi jogszabály Magyarországon.

Miért nem nő az összeg?

Kapcsolódó

A fogyasztók szemét például az csípi, hogy 2014. február 1-től az ingyenesen felvehető összeghatár nem változott, pedig a bérek időközben növekedtek. A nettó átlagkereset a 2014-es 156 ezer forintról 2020-ra 268 ezer ezer forintra emelkedett, vagyis a havi fizetését egy átlagember ma már nem tudja ingyen felvenni az ATM-ekből. Holott 2014-ben, amikor a jogszabályt hozták, ez volt az egyik fő indok, hogy mindenki legalább a fizetését vehesse fel készpénzben ingyen a bankból.

A jogalkotókban azonban ezidáig fel sem merült, hogy emeljék ezt az összeget. A Napi.hu megkérdezte ez ügyben a Pénzügyminisztériumot, de eddig nem válaszolt a kérdésünkre, hogy tervezik-e a 150 ezer forintos havi limit növelését. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szűkszavúan csak annyit reagált, ez nem tartozik a hatáskörükbe.

Ami biztos: a bankok nem repesnének az örömtől, ha ilyen jogszabály-módosítás születne, a Magyar Bankszövetség ugyanis régóta lobbizik már azért, hogy töröljék el az ingyenes készpénzfelvétel kötelező biztosítását, esetleg csökkentsék az összeghatárt 50 ezer forintra. Sőt az MNB-vel folyó számlacsomagokról szóló polémiában is ez az egyik sarkalatos pont. Az MNB ugyanis arra szeretné rávenni a hitelintézeteket, hogy biztosítsanak olcsó, csomag árazású számlákat az ügyfeleiknek, amelyekben havi fix összegért korlátlan számú és értékű elektronikus tranzakciót bonyolíthatnak le. A bankok azonban a tranzakciós illetékre hivatkozva ezt eddig nem lépték meg, az egyik fontos feltételük az, hogy töröljék el az ingyenes készpénzfelvételt.

Az illeték a kulcs

Amíg nem vetettek ki tranzakciós illetéket a készpénzfelvételekre és az átutalásokra, jóformán minden bank kínált olyan számlát, amilyet az MNB most elvárna. A legtöbb hitelintézetnél még nullás számlacsomagok is voltak, amelyek az ingyenes átutalások mellett akár több ingyenes készpénzfelvételt is tartalmaztak, igaz, sokszor csak a bankok saját ATM-jeiből. Mihelyt bevezették a tranzakciós illetéket, a bankok azonnal átterhelték ezt a terhet a fogyasztókra, a nullás számlák eltűntek, helyettük újakat vezettek be.

Jelenleg a lakossági tranzakciók közül csak a 20 ezer forint alatti átutalásokat nem terheli az illeték, emellett nem kell megfizetni a közterhet, ha az ügyfél a saját számlái között vezeti át a pénzét egy bankon belül, és akkor sem, ha a saját Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára utal át pénzt. Minden más esetben az elektronikus tranzakciókat 0,3 százalékos maximum 6 ezer forintos, a készpénzfelvételt pedig 0,6 százalékos felső határ nélküli illeték terheli. A bankkártyás vásárlásoknál átalányt kell fizetniük a kibocsátó pénzügyi intézményeknek: érintő kártyánál ez évente 500 forint, a nem érintő kártyánál pedig 800 forint.

A bankok nyilván akkor hajlanának arra, hogy több és nagyobb összegű ingyenes készpénzfelvételt biztosítsanak az ügyfeleiknek, ha nem kellene minden egyes ilyen tranzakció után az államnak megfizetniük az illetéket. Egy 150 ezer forintos készpénzfelvétel után a bankok 900 forintot fizetnek az államnak, ha felemelnék az összeget a jelenlegi átlagkereset környékére, akkor egy 270 ezer forintos készpénzfelvétel már 1620 forintnyi illetékkel járna.

Ennek ellenére is előfordul, hogy a számlavezető bank kínál a saját vagy partnerbankok ATM-hálózatában további ingyenes vagy kedvező ATM felvételi lehetőséget - közölte lapunkkal a Magyar Bankszövetség.

Mennyi készpénzt akarnak az emberek?

A magyar lakosság imádja a készpénzt, tavaly év végén 5865,7 milliárd forintnyival rendelkezett, egyetlen év alatt csaknem 640 milliárd forintot halmozott fel. A lakosság egy része még mindig csak azt tartja biztosnak, amit a kezébe tud venni - ez derült ki a Napi.hu számára tavaly nyáron elvégzett közvélemény-kutatásból is. Főleg az idősebbek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a vidékiek ragaszkodnak a készpénzhez. Van azonban egy egyre szélesebb réteg, amelyik egyáltalán nem használ készpénzt, ez a Pulzus kutatása szerint a lakosság 6 százaléka.

Az MNB adatai szerint tavaly szeptember végén a lakosságnál csaknem 9 millió bankkártya volt, emellett volt még nagyjából 740 ezer céges bankkártya is, ezek döntő része készpénzfelvételi funkcióval is rendelkezett. Praktikusan minden fizikai értelemben is előállított bankkártya ilyen, jellemzően csak az kizárólag internetes vásárlásra használt virtuális kártyák azok, amelyekkel nem lehet az ATM-ekben készpénzt felvenni.

Az első kilenc hónapban ezekkel a bankkártyákkal valamivel több mint 69 millió darab készpénzfelvételt bonyolítottak le nem egészen 6 ezer milliárd forint értékben. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos készpénzfelvétel során 86,5 ezer forintot vettek fel az emberek, akik kilenc hónap alatt egy-egy kártyával átlagosan 7,76 alkalommal vettek fel készpénzt. Vagyis az átlagfogyasztó még mindig bőven a havi kétszeri és 150 ezer forintos limiten belül marad, jellemzően havonta egyszer vesz fel készpénzt, és beéri a maximális összeg nagyjából felével.

A bankkártyás vásárlás szerencsére egyre népszerűbb, és Magyarországon jellemzően díjmentes. A POS-terminálok száma az elmúlt két évben mintegy 30 százalékkal növekedett, így 2020. harmadik negyedévében végére meghaladta a 192 ezer darabot. A pandémiás helyzet ugyancsak az érintésmentes, bankkártyás vásárlás alkalmazását tenné ésszerűvé - különösen mivel a kormány tavalyi jogszabályi rendelkezéseit követve a PIN kód használata nélküli bankkártyás vásárlási limit háromszorosan magasabb összegre emelkedett a korábbi 5 ezer forintról 15 ezerre.

Nem véletlenül nem erőltetik a limitnövelést

Ez jó a bankoknak, hiszen a minél kevesebb készpénzt vesznek fel az ügyfelek, annál kevesebb illetéket kell fizetni, de a kormány sem igen bánja, a Pénzügyminisztérium is többször leszögezte, szeretné csökkenteni a készpénzhasználatot. A legutóbbi ilyen intézkedés, hogy az online pénztárgéppel rendelkező kereskedők számára kötelezővé tették az elektronikus fizetési lehetőség biztosítását.

A készpénzhasználat drága és a fekete-, illetve a szürkegazdaságot támogatja. A Pénzügyminisztérium két évvel ezelőtt 400-450 milliárd forintra becsülte a készpénzhasználat éves költségét. Ha sikerülne megfelezni az állományt, 200-250 milliárd forinttal gyarapodna a nemzetgazdaság. A visszaszorításban kulcsszerepe lenne az elektronikus fizetések elterjedésének, amit nyilván nem szolgálna az ingyenes készpénzfelvételi limitek növelése.

A bankszövetség emellett úgy látja, a havonta kétszeri 150 ezer forintos limit ráadásul a lakosságot a valós igénynél nagyobb mértékű készpénzfelvételre ösztönözte, ezáltal a készpénzhasználati szokásokat is torzította. Ennek is betudható, hogy Magyarországon ilyen gyorsan nő a készpénz-állomány, ami GDP-arányosan nézve Európában a hatodik legmagasabb.