Készüljön a tejdrágulásra, a gazdák kérik!

A piaci folyamatok hatására jelentős mértékben emelkedett a nyerstej ára az Európai Unióban és a környező országokban, csak Magyarországon nem drágult. Így viszont elviszik itthonról az alapanyagot, ezért áremelést javasol a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Szabó Dániel, 2017. augusztus 16. szerda, 14:55

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tejágazati egyeztetést tartott a tejtermelők, -feldolgozók, -kereskedők és a kiskereskedelmi áruházláncok képviselőinek részvételével, hogy a nyerstej felvásárlási áráról egyeztessen. Ugyanis miközben piaci hiány van a tejipari alapanyagokból az egész Európai Unióban, addig a hazai ár nem emelkedett, miközben máshol drágult a tej. Így a magyar termékeket külföldre viszik, olcsón.

A jelenlegi helyzet nagyjából az elmúlt két év piaci folyamatainak köszönhető: tavalyelőtt kínálati piac volt az unióban, a jelentős túltermelés hatására pedig drasztikusan csökkenni kezdett a nyerstej ára. Az alacsony árak miatt számtalan európai termelő felhagyott tevékenységével. 2017. január-májusban az Európai Unióban (EU) számottevően visszaesett a nyerstej-beszállítás a tavalyi év azonos időszakához képest, emellett a tejzsír alapú tejtermékek mennyiségének csökkenése volt megfigyelhető.

Miközben megnőtt a kereslet a tejtermékek iránt. Kivált az egeket verő, évtizedes rekordokat döntöget vaj- és tejszínárak mutatják ezt. A vajat egészségügyi szempontból "rehabilitálták", a fogyasztók "természetes" eredetű termékként tekintenek rá, fogyasztása világszerte divatossá vált - írja közleményében a NAK.

Csak Magyarország nem jár jól?

Az európai vajtermelés éves bázison 6 százalékot esett, miközben az EU-s vajkészletek gyakorlatilag eltűntek. A Föld déli féltekén tapasztalt kedvezőtlen időjárás, az EU dinamikus kínai vajexport-növekedése is nagyban hozzájárul a soha nem látott tejzsír-árakhoz. Ez a folyamat begyűrűzött a nyerstej-piacra is, az olasz és holland spot (azonnali) piaci árak 2017. augusztusra meghaladták a 43-44 eurocentet (130-133 forint) kilogrammonként.

A főprobléma az, hogy a hazai termelők nem profitálnak az áremelkedésből: a nyerstej átlagár 2017. január óta a 90-92 forintos sávban stagnál, ami a hazai nyerstej-kivitel növekedéséhez vezet. Ahhoz, hogy az alapanyag Magyarországon maradjon, elengedhetetlen a nyerstej-árak rendezése . véli Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója.

A kormány is egyetért a NAK álláspontjával, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára, Feldmann Zsolt a tejágazati megbeszélésen elmondta, hogy erősíteni kell a beszállítói pozíciókat, ugyanakkor a hazai árualap megvédése elképzelhetetlen a termékpálya valamennyi szereplőjének összefogása nélkül.

Segít, ha itthon marad a tej?

Bár az áremelés megkerülhetetlennek tűnik, nem biztos, hogy a hazai nyerstej itthontartása segítene a magyar termelőkön, ahogy az is valószínű, hogy a fogyasztók nem drasztikus emelkedést tapasztalnának. A hazai feldolgozók már így is külföldi importra szorultak, mivel a magyar tejek beltartalma jóval alacsonyabb, mint a nyugati termelők által kínáltaké. Összehasonlításképpen Hollandiában 4,2 százalék a tejek átlagos zsírtartalma, Finnországban 4,3 százalék, Magyarországon viszont csupán a 3,6 százalékot érik el a termelők.

A hazai ipar importkitettsége miatt a feldolgozók arra kérik a tejtermelőket és a tehenészeteket, hogy megfelelő takarmányozási rendszerrel növeljék az előállított tej beltartalmi értékeit. Elsősorban a zsír- és fehérjetartalmat kell javítani, ezek ugyanis a tej legértékesebb összetevői, amelyek alapvető szerepet játszanak a feldolgozott termékek előállításában, valamint felvásárlási árban - mondta el még korábban Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke a tejzsír-termékek drágulása okán.

HOZZÁSZÓLÁSOK