Az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) 2481 lélegeztetőgépe vásárolt, átlagosan 10,8 millió forintért, összesen 26,7 milliárdot költve rá, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) beszerzésének eredményeként június végéig 11994 gép érkezett, amelyek darabjáért a külügy átlagosan 19,8 millió, összesen 237,7 milliárd forintot költött - válaszolta a portálnak a KKM-től és az ÁEEK.

A külügyi beszerzés ráadásul még folyamatban van, Menczer Tamás, a KKM államtitkára ugyanis elmondta, hogy összesen több mint 16 ezer lélegeztetőgépet rendeltek, amelyek "értéke" (vélhetően az ára) a 300 milliárd forintot is meghaladja.

Az összeg nagyságát leginkább valamivel összehasonlítva lehet érzékelni: ennyiből bőven kijött volna a 150 milliárdos Puskás stadion, a 46 milliárdos Duna Aréna és a 78 milliárdos, a kézilabda-Eb-re épülő népligeti csarnok együtt. De a magyar egészségügy nagyjából kéthavi működését is fedezte volna a portál beszámolója szerint.

Kellett ennyi?

A koronavírus-járvány kezdetén kétezer hazai lélegeztetőgépről lehetett tudni, amit a Semmelweis Egyetem egy gyors rendeléssel a tizedével meg is toldott. A június végéig leszállított összes eszközzel az állomány 16,5 ezer darabra nőtt, ez még a KKM folyamatban lévő rendelésével nagyjából 18,5 ezerre gyarapodhat, míg például a hetvenmilliós Egyesült Királyságban, ahol sokkal súlyosabb volt a járvány, csak 15 ezer darabot vásárolnak.

Nemzetközi összehasonlításban a 100 ezer főre jutó lélegeztetőgépek számával Magyarország már március végén is a középmezőnyben foglalt helyet a 23 géppel, a németeknél 24, az USA-ban 19 jutott ekkor 100 ezer főre. Június végén pedig toronymagasan vezettünk a 100 ezer lakosonkénti 170 géppel. És a történetnek nincs vége, hiszen közben itthon is fejlesztettek ilyen berendezést.

Menczer szerint szakemberek úgy számoltak, hogy tömeges fertőzés esetén 8500 ember egyidejű lélegeztetésére is szükség lehet, az operatív törzs erre rászámolva döntött 10 ezer gép mellett, ezért rendeltek 16 ezret, hogy 10 ezer biztosan beérkezzen.

Indokolható?

A túlbiztosítás több szempontból is érthetetlen. Hamis az a mondás, hogy az emberélet nem múlhat pénzen, mert az emberélet beárazása valójában a szokásos rutin része nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon. Zente gyógyítását sem finanszírozta például a társadalombiztosítás. Orvosszakmailag sem indokolható, miután összesen 3800 ágy van olyan osztályokon, ahol szóba jöhet a koronavírusos betegek kezelése. De itt sem megoldható, hogy minden ágy mellett legyen ilyen készülék. Továbbá a gépeket kezelő személyzet is korlátozott számban áll rendelkezésre, az összetett és kockázatos, fertőzésveszéllyel járó eljárást nem lehet napok alatt gyorstalpalón megtanítani.

Magyarországon egyszerre körülbelül százan lehettek lélegeztetőgépen, a 16 ezer feletti állományt 400 ezer koronavírusos beteg esetén lehetne csak kihasználni, ami elképzelhetetlen forgatókönyv.

További furcsaságok

A portál kérdésére adott válaszból az is kiderült, hogy míg a KKM főként ismeretlen, frissen alakult, parányi vagy az egészségüggyel egyáltalán nem foglalkozó cégektől szerzett be, az ÁEEK szakmai cégektől vásárolt.

Normál esetben egy non-invazív légzéstámogató berendezés ára három-négy millió forint, és az igazán összetett, legmagasabb minőségű gépek ára sem haladta meg a 20 milliót a járvány előtt. Magyarországon korábbi beszerzéseknél az invazív gépek ára 10 millió forint körül mozgott.

Járvány közben felmennek az árak, de az ÁEEK így is kifejezetten jó minőségű gépet vett 11 milliós áron, míg a KKM átlagosan kétszer ennyit fizetett darabjáért.

A 16 ezer gép beszerzésének indoklására Szabó Tímea, párbeszédes képviselő is kíváncsi volt, ezért írásbeli kérdést intézett a KKM államtitkárához, Magyar Leventéhez, akitől a baloldal kiosztása mellé azt a választ kapta, hogy

a magyar emberek egészségnek megőrzése érdekében végeztük - orvosok és szakértők iránymutatása alapján - a lélegeztetőgépek beszerzését.