Ebből az összegből nagyjából 200 milliárdnyi, ami különböző betétekben várja a felhasználást - hangzott el a Takarékbank és a BDO Forte tanácsadói cég közös sajtóbeszélgetésén.

Szabó Levente, a Takarékbank vezérigazgató-helyettese szerint a magyar önkormányzatok GDP-hez viszonyított, alig 3 százalékos eladósodottsági mutatója az uniós tagállamok középmezőnyébe helyez minket. A nyugat-európai országok mutatói ennél sokkal magasabbak, Franciaországban és Olaszországban például nyolc százalék körüli az eladósodottság mértéke.

A szakember szerint nem várható tömeges önkormányzati csőd Magyarországon, 1999 óta mindössze 28 (zömében kistelepülési) önkormányzat ellen indult eljárás, közülük is 26 esetben nem a hitelező, hanem maga az önkormányzat indította el a folyamatot.

Rajné Adamecz Ildikó, a BDO pénzügyi tanácsadó igazgatója szerint ugyanakkor aggodalomra adhat okot az, hogy azok az önkormányzatok, akik már felhasználták a kötvénykibocsátásból származó összegeket, vagy azok jelentős részét, azoknál döntően a folyó kiadások fedezésére mentek el a pénzek.

Komoly gondot jelenthet a későbbiekben az is, hogy olyan fejlesztéseket valósítanak meg a települések a kötvényekből, illetve a hitelekből - akár uniós támogatás mellett is - amelyek a későbbiekben nem, vagy csak szerény mértékben növelik a bevételeiket, így a kötvények visszafizetésének lehetőségei jelentősen csökkennek.

A gondot főleg 2010-től várhatóak, amikortól a kibocsátott kötvények esetében tömegével jár majd le a tőkemoratórium.