Két Magyarországra vonatkozó döntést is hoz kedden a pénzügyminiszteri tanács. A tagállamok pénzügyminiszterei először is a 2004. júliusa óta zajló deficiteljárás keretében elfogadják a magyar kormánynak címzett legújabb tanácsi ajánlásokat, amelyekre múlt héten terjesztette elő tervezetét az EB. A kormányok képviselői emellett a Bizottság javaslatára várhatóan a Magyarország számára 2013-ban elérhető kohéziós források 29 százalékának (összesen 495 millió eurónak) a befagyasztásáról is döntést hoznak. Mindkét előterjesztés jóváhagyásához a tagállami szavazatok minősített többségére van szükség a Európa Tanácsban, és pénteken a soros dán elnökség nevében nyilatkozó diplomaták is abból indultak ki, hogy meglesz az elfogadáshoz szükséges többség - írta a Bruxinfo.

Elnökségi források tájékoztatása szerint Magyarországnak 2012-ben kell majd fenntartható módon korrigálnia a túlzott mértékű hiányt és szeptember 13-ig kell hathatós lépéseket megtennie ennek érdekében. Elvárás lesz, hogy a kormány idén hozza a 2,5 százalékos hiánycélt, míg 2013-ban jóval a 3 százalékos határon belül tartsa a hiányt.

Feltéve, hogy at EB javaslatai zöld utat kapnak, Magyarországnak hat hónap áll rendelkezésére, hogy egyfelől eleget tegyen az újabb, a 2012-es és a 2013-as kiigazítási pályára vonatkozó tanácsi ajánlásoknak és egyúttal meggyőzze Brüsszelt és a Tanácsot a kohéziós források felfüggesztésére vonatkozó döntés visszavonásáról. Orbán Viktor miniszterelnök szerint "egyetlen fillér sem fog elveszni", és a Bizottságnál is azzal számolnak, hogy végül nem kell majd valóra váltani a fenyegetést, mert Budapest megteszi a túlzott mértékű hiány "fenntartható csökkentéséhez" szükséges kiigazító intézkedéseket.

Az EB még borulátó a magyar költségvetési kilátásokat tekintve

A pénzügyminiszterek (és előtte a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság, az EFC) elé kerülő bizottsági ajánlás és a Bizottság szakszolgálatainak azt kísérő 11 oldalas elemzése az utóbbi idők legrészletesebb áttekintését adja a magyar költségvetés aktuális helyzetéről és kilátásairól. A munkadokumentum legfigyelemreméltóbb következtetése, hogy az Európai Bizottság részben a közelmúltban nyilvánosságra hozott legfrissebb növekedési előrejelzései, részben a január 24-óta (ekkor mondta ki a pénzügyminiszteri tanács, hogy hazánk nem tett eleget a tanács 2009. júliusi ajánlásainak) a magyar oldalon történt változások alapján még borúlátóbb a 2012-es és a 2013-as költségvetési kilátásokat illetően.

Brüsszel legújabb elemzései alapján most 2012-ben a januári 2,75 százalék helyett már 3 százalékra, 2013-ban pedig 3,25 százalék helyett pedig már 3,6 százalékra becsüli az államháztartási hiány mértékét Magyarországon. 2011-ben ugyanakkor az eddigi 3,6 százalékosnál is nagyobb költségvetési többletet vár a Bizottság, GDP-arányosan 4,1 százalékot, amit két oknak tulajdonít: a helyi önkormányzatok korábban várttól eltérően nulla deficitjének, és az előrejelzettnél a GDP 0,3 százalékával nagyobb tavalyi költségvetési bevételeknek. Az egyszeri intézkedésektől (különadóktól, és a magánnyugdíj-pénztári vagyon központi költségvetésbe való átterelésétől) megtisztított mértékadó hiányt a GDP 5,5 százalékára becsülte tavaly a Bizottság.

A legújabb brüsszeli hiánybecslés a néhány napja bemutatott növekedési előrejelzések fényében módosítja az idei és a jövő évre várható magyar hiányt. Mint ismeretes, a Bizottság néhány nappal ezelőtt 2012-re a korábbi 0,5 százalékról -0,1 százalékra, tehát recesszió közelire módosította a növekedést, miközben 2013-ban is kisebb, 1,6 százalékos GDP-bővüléssel számol. A kormány akkor nyilatkozatban jelezte, hogy nem ért egyet Brüsszel növekedési prognózisával.

Az EB szerint kormány által kitűzött 2012-es 2,5 százalékos hiánycél elérése nagyjából GDP-arányosan 0,5 százalékos pótlólagos kiigazítást igényelne a már elvárt 1,9 százalékon felül. A 2013-ra várható 3,6 százalékos deficit pedig Brüsszel szerint azt sugallja, hogy GDP-arányosan legalább 0,75 százalékos kiigazítás szükséges annak érdekében, hogy 3 százalék alatt maradjon a költségvetés hiánya, és további 0,75 százalék az aktualizált konvergencia-programban jelzett 2,2 százalékos szint eléréséhez. Feltételezve, hogy 2012-ben megtörténik a GDP 0,5 százalékával egyenértékű kiigazítás, a pótlólagos hiánycsökkentés a GDP 1 százaléka lenne.

A további kiadáscsökkentési lehetőségeket is számba veszik

A Bizottság a továbbiakban a lehetséges kiadáscsökkentéseket veszi számba. Ezek egy része származhat a Széll Kálmán strukturális reformprogramban bejelentett, még nem pontosított intézkedések tényekkel való alátámasztásából és végrehajtásából (eddig 2012-ben ez 0,1, 2013-ban pedig 0,8 százalékot jelentene). A már bejelentett GDP-arányosan 0,4 százaléknyi megtakarítás további pontosítása is ilyen tétel lehet, "feltételezve, hogy szerkezeti jellegűek a tartós hatás biztosítása érdekében". Végül további intézkedéseket is elképzelhetőnek nevez a Bizottság, mint az egyetemes családi adókedvezmény és a családi juttatások kipróbálását, a bevételi oldalon pedig egy értékalapú lakóingatlan-adó bevezetését és a személyi jövedelemadó progresszivitásának növelését.

Az államadósság 2012-ben a tavalyi 80,3 százalékról 76,2 százalékra csökkenhet a Bizottság előrejelzése szerint, amely 2013-ra újabb minimális emelkedést jósol 76,4 százalékos szintre.