Ketyeg a bomba a vidéki Magyarországon

Már az idén reformértékű átalakítások valósulhatnak meg az önkormányzatok működésével kapcsolatban, ezek részleteit azonban egyelőre homály fedi. A helyhatóságok eközben egyre másra döntenek úgy, hogy egyes intézményeik működésének átmeneti szüneteltetésével spórolnak.
Kiss Melinda, F. Szabó Emese, 2011. február 14. hétfő, 12:22
Fotó:

A Napi Gazdaság hétfői számának összeállítása


Már az idén reformértékű átalakítások valósulhatnak meg az önkormányzatok működésével kapcsolatban, ezek részleteit azonban egyelőre homály fedi. Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára lapunknak erre a hétre ígért tájékoztatást. A megválaszolandó kérdések sokrétűek, hiszen egyszerre kellene kezelni az önkormányzatok eladósodottságából adódó problémákat és áttekinteni a helyhatóságok feladatait.

Döbbenetes frankadósság

Az államkincstár adatai szerint - amelyek az önkormányzatok által szolgáltatott adatokon nyugszanak - az önkormányzatok a tavalyelőtti állapot szerint összesen több mint 1200 milliárd forint kötelezettséget halmoztak fel. Ebben egyaránt megtalálható rövid és hosszú lejáratú hitel és kötvénykibocsátás is. A kimutatás szerint 330 milliárd forintot tesz ki a forinttartozás, a többi jellemzően euró- és svájcifrank-alapú, de elvétve akad más devizanemben kimutatott is. Ez az állomány persze mindent tartalmaz, így azokat a kölcsönöket is, amelyeket adott esetben csak évek múlva kell elkezdeni törleszteni. Az ugyanakkor mégiscsak aggodalomra ad okot, hogy a tartozások tetemes hányada, majdnem kétharmada euró- vagy svájcifrank-alapú - a helyhatóságok devizakitettsége tehát döbbenetesen nagy.

A problémakezelés másik eleme az önkormányzatok feladatkörét érinti. Azt már a választások lezajlása után hallani lehetett, hogy több feladatot is visszavesz majd az állam, így különösen a kórházak és iskolák fenntartását illetően várható változás. Az is elképzelhető, hogy az önkormányzatok csak helyhatósági munkát végeznek majd. Vagy azt is csak korlátozottan: a legkisebb települések esetében ugyanis megfontolandó, hogy a komplett önkormányzati struktúra - polgármester, testület, bizottságok, jegyzőség - helyett csak egy elöljáró képviselje a települést. Azt azonban még nem tudni, hány fő alatt kerülnének előtérbe az alternatív megoldások.

Kényszerszünet az óvodákban, iskolákban

Még alig indult el az év, de már egyre nyilvánvalóbb az önkormányzati rendszer gyengélkedése, a helyhatóságok egyre-másra jelentik be, hogy takarékossági okokból több-kevesebb időre szüneteltetik az egyes intézményeik, mint az iskola vagy az óvoda működését. A szolgáltatások színvonalának csökkenése évek óta zajlik, igazán látványossá tavaly vált, amikor költségvetési okokból mintegy 120 milliárd forinttal mérsékelte a Bajnai-kormány az önkormányzati rendszer támogatását, a kötelező feladatokat és elvárásokat viszont változatlanul hagyta. Az új kormány nem pótolta ezt az összeget, a költségvetési támogatás szintje nem követte az inflációt, és nem változott a feladatok száma sem, a költségek azonban tovább növekedtek.


Most még szűkebb az önkormányzatok mozgástere, mintegy 40-45 milliárd forintnyi a rendszer forráshiánya 2010-hez képest - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Gémesi György, Gödöllő polgármestere, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Szerinte ennek pótlása mindenképp szükséges lenne a működőképesség fenntartása érdekében. Lényegében az önkormányzatok biztosítják a közszolgáltatások 70 százalékát. Gondot jelent az önkormányzati dolgozók kompenzációja (a fizetések adórendszer miatti mérséklődésének ellentételezése). Gémesi szerint a BM már említett egy nagyjából 20 milliárd forintos keretet, amelyből ez megoldható lenne, az állítólag két részletbeni lehívás mikéntje azonban még nem ismert. És persze az is kérdés, milyen forrásból biztosítaná ezt a kormány, tekintve, hogy épp a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg az a kormányhatározat, amely a felállítandó költségvetési stabilitási tartalékhoz szükséges forráselvonásokat részletezi - ebben pedig a BM büdzséjét 35 milliárddal vágják meg.

Hol lehet még spórolni?

A működőképesség fenntartása számos településen igényel majd kemény intézkedéseket - ez különösen ott lesz nehéz, ahol új, és adott esetben tapasztalatlan polgármesterek vannak. Például a gyermekoktatás és -étkeztetés költségei markánsan nőttek - utóbbi térítési díjának növelése vagy kiterjesztése pedig komoly nehézségeket okozhat azokban a szegényebb országrészekben, településeken, ahol számos gyerek csak a közpénzből finanszírozott közétkeztetésben kap napjában egyszer meleg ételt.

Jelentősebben spórolni már csak a szolgáltatások színvonalának vagy tartalmának csökkentésével lehet, illetve akkor, ha ezeket részben, a kötelező feladatok melletti pluszokat - mint a művészeti oktatás - pedig teljes mértékben a lakosság finanszírozza. A jelenlegi modellben az államnak sem kerülne kevesebbe az oktatás vagy az egészségügyi ellátás biztosítása, az pedig a büdzsé hiányát növelné. Az önkormányzati feladatokról való stratégiai együtt gondolkodás érdekében épp március közepén tervez kétnapos konferenciát kormányzati résztvevőkkel a MÖSZ.

HOZZÁSZÓLÁSOK