A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Hamarosan megszülethet az energiacégek (elosztói engedélyesek) által a Magyar Energia Hivatal (MEH) rendszerhasználati díjakat meghatározó rendeletével szemben indított bírósági felülvizsgálat eredménye, szakértők szerint azonban kis eséllyel várható a cégek számára kedvező kimenetel. Az érintettek a folyamatban levő ügyről ugyan nem kívántak nyilatkozni, úgy tudjuk azonban, hogy az elosztók beadványa szerint a MEH eljárása nem felelt meg többek közt a földgáztörvény rendszerhasználati díjakra vonatkozó rendelkezéseinek. A jogszabály szerint a díjakat "a hatékonyan működő engedélyes vállalkozások indokolt működési és tőkeköltsége, illetve összehasonlító elemzések alapján a legkisebb költség elvének érvényre juttatásával úgy kell meghatározni", hogy az a cégeket rövid és hosszú távon gazdálkodásuk hatékonyságának, illetve a szolgáltatás minőségének "folyamatos javítására és az ellátásbiztonság növelésére ösztönözze".

A cégek álláspontja szerint a január elsejétől élő új terhek (a közművezeték-adó, a tranzakciós illeték, illetve az energiaszolgáltatók jövedelemadójának − Robin Hood-adó − 31 százalékra emelt kulcsa) indokolt költségnövekedést jelentenek, ezért tartják jogellenesnek a tavalyi MEH-határozatot, amely szerintük nem a ténylegesen indokolt működési és tőkeköltséget állapította meg, illetve vitatják az alkalmazott módszertan bizonyos elemeit is. A MEH a Napi Gazdaság kérdésére annyit közölt, az energiaszolgáltatók a bíróságra nyújtottak be keresetet a rendszerhasználati díjakat megállapító közigazgatási határozatok ellen. A hivatal szerint három elosztói engedélyes és egy tárolói engedélyes fordult a MEH-hez írásos kérelemmel a rendkívüli ármegállapítás témájában tavaly szeptember és december között − ezeket azonban a hivatal elutasította, mivel a hatósági ár megállapítása kizárólag hivatalból történhet.

Több száz oldalas dokumentumot kellene átnézni a bíróságnak

Az elosztócégek a MEH-határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül fordulhattak felülvizsgálatért a Fővárosi Törvényszékhez, amely 30 napon belül, soron kívüli eljárásban dönt a kérdésben. Feltételezve, hogy a cégek legkésőbb december második felében kapták kézhez a határozatot és legkésőbb január közepén be is adták a keresetet, legkorábban február közepén várható bármilyen eredmény a perekben (a végső határidőt azonban több tényező is módosíthatja).

Szakértők szerint ugyanakkor kérdéses lehet egyrészt, hogy a bíróság egy hónap alatt miként tekintheti át az energiahivatalban hónapokig készülő, több száz oldalas dokumentumot, illetve az is, hogy milyen igazságügyi szakértők végzik majd a képletek ellenőrzését, a MEH ráadásul széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik. Az energiacégek számára kedvező döntéssel a törvényszék új eljárásra kötelezheti a MEH-et, ami a rendszerhasználati díjak és ezáltal a végfelhasználói árak módosítását eredményezné (illetve a cégek egy külön eljárásban követelhetnék a közigazgatási jogkörben okozott kár összegét is).