Kevésbé lesz büdös a Balaton

A napokban elkészült a Balaton-parti beruházások hatósági engedélyezéséhez alapdokumentumnak számtó új balatoni nádminősítési térkép, amely várhatóan ősztől válik hatályossá, év végéig pedig megszületik az első balatoni nádgazdálkodási terv.
Szász Péter, 2017. július 26. szerda, 11:45

Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI-nek elmondta, az új térkép hatályba lépéséig a 2012-es nádminősítési térkép alapján adják ki a hatóságok a kikötő, partvédőmű, strand és egyéb, nádast érintő beruházásokhoz, illetve nádvágásokhoz az engedélyeket.

Az új nádminősítési térkép másfél évnyi munkával, légi felvételek és terepbejárás alapján készült el. A nyár végén Balatonfüreden, Siófokon és Keszthelyen lesz egy egyeztetés a tóparti önkormányzatokkal, amelyen még várható némi pontosítás, majd ezt követően lép hatályba, és válik a hatósági engedélyek alapdokumentumává az új térkép.

Az első-, másod-, és harmadosztályú nádasok védelem alatt állnak, nem vághatók ki, míg a negyed- és ötödosztályú nádasok kivágása a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság bevonásával végzett egyedi vizsgálat után engedélyezhető.

A vízügyi szakember kiemelte, a mintegy 600 négyzetkilométernyi Balaton 235 kilométeres partvonalán 12 négyzetkilométernyi nádterület található, amelynek jelentősége sokszorosan meghaladja területi arányát. A tó megőrzéséért, védelméért szükségessé vált a hosszú távú okszerű nádgazdálkodás kidolgozása, hiszen a nád biológiai, ökológiai szempontból nélkülözhetetlen. Fontos szerepe van a tavi anyagforgalomban, energiaáramlásban és vízminőség-védelemben is.

A nádgazdálkodás kidolgozása azért is szükségessé vált, mert a balatoni nádasok ma már nem tudnak maguktól megújulni, mivel a szabályozottá vált vízszint miatt nincs olyan jelentős vízszintingadozás és hullámtevékenység, ami a bomló szerves anyagot, törmeléket ki tudná öblíteni a nádasok belsejéből. Emiatt rothadás jellemezheti, ami számos élőlény pusztulását okozhatja, a bűzös iszap keletkezése mellett.

A nádgazdálkodási terv 20-25 évre készül. Fontos eleme az aratás, amit három évente célszerű elvégezni egy-egy területen. "Ezt akkor lehet megfelelően tervezni, ha tisztában vagyunk a nádasok állapotával. Ezt szolgálja a rendszeres időközökben, általában ötévenként végzett nádas-térképezés, minősítés is" - mondta Csonki István. A tervek szerint még idén megszületik az első hosszú távú nádgazdálkodási terv, és a téli nádaratást már ez alapján fogják elvégezni - tette hozzá.

A szakember arról is beszámolt, hogy az elmúlt években nem sikerült elvégezni a kívánatos nagyságrendben a balatoni nádaratást. A nádas egyharmadát természetvédelmi célokból érintetlenül hagyják, a többit vágásforgó rendszerben lenne célszerű aratni úgy, hogy háromévente minden nádasra sor kerüljön. Az évente levágandó terület körülbelül 270 hektár lenne, amelynek az elmúlt években a fele sem teljesült technikai vagy anyagi okokból. A nehézségeket egyfelől az jelenti, ha nem fagy be eléggé a Balaton, és nem tudnak aratógépekkel a jégre menni, másfelől az elmúlt években egyre csökkent a haszonnád iránti kereslet, mára szinte teljesen megszűnt, így már bevételt nem, csak kiadást jelent a nádvágó géppel nem rendelkező vízügynek a munka elvégeztetése. A célra rendelkezésre álló keret kicsi, idén 3 millió forint volt, amiből hektáronként 60 ezer forintot fizetett az aratást elvégző vállalkozóknak.

HOZZÁSZÓLÁSOK