A kereskedelmi szálláshelyeken a ven­dé­gek és a vendég­éj­sza­­kák száma 2010. január-novemberben az előző évihez viszonyítva lényegében változatlan volt, a szállás­he­lyek ár­be­­vé­te­le folyó áron kismértékben emelkedett. Miután azonban a 2008-as kisebb csökkenést 2009-ben tempósabb mínuszok követték, az ágazat továbbra sincs rózsás helyzetben - derül ki a KSH adataiból.

Az idén ugyanakkor élénkülésre - ezzel együtt áremelkedésre - van kilátás, egyrészt a magyar EU-elnökség, másrészt pedig az adóváltozások és a gazdaság növekedése miatt bővülő jövedelmeknek köszönhetően.

Bár a forgalom háromnegyedét képviselő szállodák vendégforgalma ugyanakkor mind a tizenegy hónapban élénkült az elmúlt évhez képest, a belső kereslet összességében továbbra sem nőtt, így a bel­földi­vendég-forgalom éppen hogy meghaladta a 2009. évi alacsony bázist.

Az időszak folyamán a kereskedelmi szálláshelyeken 3 millió 672 ezer belföldi vendég 9 millió 139 ezer ven­­dégéjszakát töltött el, a vendégek és vendégéjszakák száma lényegében nem változott az előző év azonos idő­szakához mérten.

A bel­föl­di­ven­dég-forgalom több mint hattizedét fogadó szállodákban 5,5 százalékos növekedés fi­gyel­hető meg az éj­sza­­kák számában, míg a szintén köz­kedvelt pan­zióknál 10 százalékos csökkenés következett be. 2010 novemberében a belföldi vendégek és vendégéjszakák száma 20, illetve 31 százalékkal emelkedett, ami részben a - megelőző évekhez képest - késői és igen hosszú őszi iskolai szünetnek köszönhető.

A működő kereskedelmi szálláshelyek közül novemberben 1468 egység fogadott el fizető­eszköz­ként üdülési csekket. A belföldi vendégek az év első tizenegy hónapjában 16,4 milliárd forint értékben fi­zettek a szálláshelyi szolgáltatásokért üdülési csekkel, ez az összes bevétel 7,5, illetve a belföldi szállásdíjak 36 százalékával volt egyenértékű.

Ami a külföldi vendégeket illeti, 2010. január-novemberben 3 millió 191 ezer kül­földi vendég 8 millió 902 ezer vendégéjszakát töl­­tött el a keres­ke­­del­mi szál­lás­he­­lyeken; a vendégek és vendégéjszakák száma egyaránt nőtt (5; illetve 1 százlaékkal). A legje­lentősebb küldő országok közül a Németországból és a Lengyelországból ér­kező ven­dégek éj­sza­káinak száma csökkent, miközben az Egyesült Királyságból hazánkba látogatóké stagnált, az Ausztriából, Olaszországból, Cseh­országból és az Egyesült Államokból érkezők esetében pedig nőtt. A külföl­di­ven­dég-forgalom je­len­tős részét rea­li­záló szállodákban a magasabb kategó­ri­ákban (öt-, négycsillagos egy­ségek) jelentős nö­vekedést jelentettek a szálláshelyek, a vendégek száma közel egyö­tö­dével, a vendég­éjszakáké 10-17 százalékkal bővült, az alacsonyabb kategóriák rovására.


A 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa címet viselő Pécsett mind a vendégek, mind a vendég­éj­szakák száma jelentősen nőtt (26, valamint 28 százalékkal). Bár csupán minden negyedik vendég volt kül­földi a pécsi szálláshelyeken, számuk a dinamikus emelkedést követően közel háromnegyedével bővült az egy évvel ezelőttihez képest.


Január-novemberben a szállodák szobakihasználtsága átlagosan 46 százalékos volt, ezen belül az öt­csil­lagos szállodák működtek a legmagasabb, 61 százalékos szobakihasználtsági aránnyal; a négycsillagos házak 51 százalékos fog­laltságot értek el. A gyógyszállodák szobáinak igénybe­vétele is átlagon felüli volt: 58 százalék. A ma­gasabb igényeket kielégítő, saját magukat kastélyszállodaként azonosító házak az átlagosnál alacso­nyabb, 30,5 százalékos kihasz­nált­sággal mű­ködtek az első tizenegy hónapban.

A szálláshelyek összes árbevétele 4 százalékkal emelkedett 2009 azo­nos időszakához képest. A kereskedelmi szálláshelyek 2010. január-novemberben összesen 219 mil­liárd forint bruttó árbe­vé­telt értek el, ezen belül a szállásdíjbevétel 120 milliárd forint volt. A magas kül­­földi­vendég-forgalmi részesedés miatt nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a forint az euróhoz ké­pest az első tizenegy hónapban kb. 2 százalékkal volt erősebb, mint egy évvel korábban.

A kiadott szállodai szobák brut­tó átlagára január-novemberben 14 197, az egy kiadható szál­lodai szobára jutó árbevétel (bruttó REVPAR) 6512 forint volt. A májusban elkez­dődött ked­vező fo­lya­matok novemberben is folytatódtak az ötcsillagos kategóriában, a 61 százalékos foglaltság a (bruttó) REVPAR-mutató 12 százalékos emelkedését eredményezte. Budapesten a három-öt csillagos kategóriákban a szobák átlagára 9000 és 31 000, az egy kiadható szobára jutó árbevétel 4000 és 20 000 forint körül alakult (ami körülbelül 33-113, illetve 15-73 eurónak felel meg). Az európai össze­hasonlításban is ala­csony szál­lo­dai át­­lagárak 5 százalékos mérséklődése is hozzájárult a belföldi szállás­díjbe­vé­telek vissza­esé­sé­hez.