Az állati eredetű termékek (hús, hal, tej, tojás) együttes fogyasztása 3 százalékkal csökkent 2007-hez képest, miközben a növényi termékeké (burgonya, zöldségfélék, gyümölcsök, egyéb növényi eredetű élelmiszerek) - az amúgy alacsony bázishoz mérten - 6 százalékkal nőtt. A liszt- és rizsfogyasztás az előző évihez hasonlóan alakult, a zsiradékoké alig érzékelhetően csökkent, a cukoré enyhén (2 százalékkal) bővült. A KSH szerint a tej és a cukor fogyasztása 2003–2007 átlagához viszonyítva változatlannak tekinthető, a zsiradékoké és cereáliáé kissé elmaradt attól, ugyanakkor burgonyából, zöldségfélékből és gyümölcsökből 2–3 százalékkal több fogyott. A halfogyasztás az előző öt év átlagát 6 százalékkal meghaladta, ellenben a tojásé 7 százalékkal alacsonyabb volt. Az egy főre jutó hazai húsfogyasztás – az előző évi 4 százalékos csökkenés után – 2008-ban tovább mérséklődött (3 százalékkal), és 61,5 kilogrammot ért el. Az összes húsfogyasztás csaknem felét jelentő baromfihús-fogyasztás nem változott az évben (29 kg/fő), viszont 2 kilóval elmaradt a 2006-ostól. Sertéshúsból 2008-ban átlagosan 25,8 kilogrammot evett meg a magyar, ez két kilogrammal kisebb az egy évvel korábbinál és jócskán elmarad a 1990-es 39 kilogrammtól. A zsiradékfogyasztásban tovább csökkent az állati eredetűek szerepe, miközben a növényieké nőtt. Az összes zsiradékfogyasztás (37 kg/fő) 2007-hez és a megelőző öt év átlagához képest is enyhén (fejenként 0,6 kilogrammal) mérséklődött. Ezen belül az összes mennyiség 40 százalékát adó állati zsiradékok fogyasztása évi 14,9 kilogramm, az egy kilóval kisebb a 2007-esnél - döntően a sertészsírfogyasztás (12 kilogramm) csökkenése nyomán. Növényi zsiradékokból viszont 0,4 kilogrammal több, 22 kilogramm fogyott, ezen belül étolajból stagnált (14 kilogramm/fő), margarinból (7,9 kilogramm/fő) pedig 0,5 kilogrammal nőtt az egy főre jutó mennyiség.