Tovább csökkent a regisztrált álláskeresők száma, július végén az NFSZ adatai szerint 362 ezer fő szerepelt a rendszerben. Ez havi alapon 1,3, évesen pedig 12,6 százalékos csökkenésnek felel meg. A visszaesés egyik fő oka a közmunka, hiszen tavaly júliusban 179,2 ezer főt mért a KSH, és az idei utolsó adat júniusi, ám ekkor már 198,1 ezer főt foglalkoztattak ilyen keretek között. Márpedig számuk biztosan nem esett vissza, hiszen a kormány célja is az, hogy minél hamarabb elérje a 200 ezer közmunkást.

Nem meglepetés, hogy a munkanélküliek legnagyobb része, egészen pontosan 188 ezer fő szakképzetlen, azaz legfeljebb 8 általánost, vagy gimnáziumot végzett. Ezzel szemben diplomás álláskeresőből mindössze 21 ezret regisztrált az NFSZ, pályakezdőből 47,7 ezret, míg 25 évnél fiatalabból 59,1 ezret. Rossz hír, hogy a statisztikában szereplők közel egyharmada, 105,1 ezer fő tartós álláskereső, azaz legalább egy éve nem talált magának munkahelyet. A 25 éven aluliak száma ekkor 59,2 ezer volt, nagyjából feleannyi, mint az 50 éven felüli állástalanok száma (102,7 ezer fő).

Júliusban összesen 178,6 ezren kaptak pénzbeli ellátást, többségük (71,8 százalék) szociális jellegű támogatást kapott, míg a többiek álláskeresési ellátást. Mindez azt jelenti, hogy az álláskeresők több mint fele semmilyen pénzbeli támogatást nem kapott ebben a hónapban.

Még mindig ketté van szakadva az ország

A megyék sorrendje a megszokott: a legtöbb álláskereső (43049) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, amit Szabolcs-Szatmár-Bereg (36717), illetve Hajdú-Bihar (32607) követ. Amennyiben belevesszük Budapestet is, úgy a főváros foglalná el a képzeletbeli dobogó legalsó fokát, hiszen itt 33561 főt regisztrált a hatóság.

A lista másik végén sincs meglepetés, hiszen Győr-Moson-Sopron 4639 fővel találta magát a legjobb pozícióban, de Vas megye sem panaszkodhat a maga 5001 regisztrált álláskeresőjével. Az ország kettészakadásáról egyébként sokat elmond, hogy az egész nyugat-dunántúli régióban kevesebb mint fele annyi álláskereső van, mint az éllovas megyében.

Állami segítség nélkül nem megy

Júliusban összesen 74,6 ezer üres álláshelyet jelentettek be a cégek a hatóságnak, ám sajnos még mindig tartja magát az a tendencia, hogy a többséghez állami támogatást is igényelnek. Az év hetedik hónapjában ez 79,1 százalék volt, azaz a versenyszféra önmagától csak az új álláshelyek 20,9 százalékát tudta létrehozni.

Az ország kettészakadása itt is jól megfigyelhető: amíg Borsodban például 8144 támogatott munkahelyre 574 nem támogatott jutott és Jász-Nagykun-Szolnok megyében 12084 támogatottra, 803 nem támogatott, addig Győr-Moson-Sopron megye 1205 új állást hozott létre magától és csak 464-re kapott támogatást. Nem épp a legkedvezőbb tendencia az sem, hogy amíg a támogatott munkahelyek száma egy éve alatt 1,5 százalékkal nőtt, addig a nem támogatottaké csak 0,2 százalékkal.

Sokat mondó az is, hogy júliusban a nem támogatott állások elsősorban az egyszerű ipari foglalkozásokra, a tehergépkocsi vezető, rakodómunkás, kézi csomagoló, bolti eladó, és egyéb szolgáltatási foglalkozásokra vonatkoztak.

A hónapban összesen 144,6 ezer állás volt elérhető, amiből a hónap végére 94 ezer maradt továbbra is betöltetlen.