Ki nem találná, miben uniós második Magyarország

A méhektől és más beporzóktól függ az emberiség élelmének 30-35 százaléka; az ökoszisztémák átalakítása ugyanakkor világszerte károsan hat a beporzó rovarokra - írja keddi számában a Magyar Hírlap, hozzátéve, hogy Magyarországon jók az adottságok a méhészkedéshez, méhsűrűséget tekintve pedig másodikok vagyunk Európában.
Dzindzisz Sztefan, 2017. április 4. kedd, 08:30
Fotó: Napi.hu

Az intenzív tájhasználat, a megszokott, hagyományos módszerekkel zajló mezőgazdasági művelés, vagyis a monokultúrás, nagytáblás gazdálkodás és a nagy mennyiségű vegyszer használata az előnyök mellett súlyos gondok forrása is.

Mindez ugyanis az agrártáj homogenizációjához és az élőhelyek minőségi romlásához vezet, ami érinti a vadon élő növény- és állatközösségeket, köztük a kiemelten fontos beporzó rovarokat is - állítja a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport munkatársa, Kovács-Hostyánszki Anikó.

Magyarország Európa egyik olyan régiója, amelynek ökológiai adottságai kimondottan kedveznek a méhészkedésnek. A méhészek számát tekintve a középmezőnybe tartozik hazánk, de a méhsűrűséget figyelembe véve a második helyen áll Európában, hiszen az átlagos méhcsaládsűrűség Magyarországon 11,7 méhcsalád négyzetkilométerenként - olvasható a Magyarország élelmiszergazdasági programja 2016-2050 című tanulmányban. (Tavaly három hónapos kampány indult, hogy egyen több mézet a magyar.)

Egyébként méztermésünk az időjárási feltételek függvényében erősen ingadozó, 15 ezer és 30 ezer tonna között változik. A megtermelt méz 75-80 százalékát exportáljuk, hiszen mézeink nagyobbik része javító mézként eladható a nemzetközi piacokon a kevésbé jó adottságú melegövi mézek feljavítására - írja a keddi Magyar Hírlap az MTI szerint.

HOZZÁSZÓLÁSOK