Ki nem találná, mit vásárol a magyar! Meghökkentő változások

Januártól bélszín helyett hal kerül a KSH inflációs kosárába, helyet cserélnek a Suzukik és nagyobb tévét figyelnek az árösszeírók. A változtatást a fogyasztói szokások átalakulása tette szükségessé.
Csernátony Csaba, 2017. január 2. hétfő, 14:42

Évente frissíti a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az inflációs kosarat annak megfelelően, hogy adatai szerint mit vesznek a háztartások. Januártól is változik az inflációt meghatározó kosár tartalma.

Minden évben a fogyasztói árösszeírásnál használt reprezentánsok felülvizsgálatánál töröljük azokat, amelyek már nem annyira keresettek, az összeírásuk több helyen nehézséget okoz, illetve felvesszük a listába azokat a reprezentánsokat, amelyek keresettek a fogyasztók által és még nem szerepelnek a megfigyelésünkben - mondta lapunknak korábban Mináry Borbála, a KSH Nemzeti számlák főosztály fogyasztói árak osztályának vezetője.

A 2017. januártól új és eltűnő tételekből kiderül, hogy a bélszínmenüt halmenüre cserélik, a Suzuki SX4-es helyét a Vitara veszi át. A tévékből is a nagyobbak a népszerűek a boltokban, ezzel magyarázható, hogy a 82 centiset a több mint 123 centis váltja.

Az új tételek:

  • harcsaszelet
  • halétel, különböző módon elkészítve, körettel, vendéglátóhelyen
  • Suzuki Vitara
  • 123-139 centis okos, ledes tévé
  • sport-videókamera
  • szén-monoxid-érzékelő
  • kéményellenőrzés megrendelésre
  • klímaberendezés karbantartása
  • ultrahangos fogkő-eltávolítás.

A KSH által figyelt kosárból több tétel is távozik: a fogyasztás változása miatt vagy mert az adatfelvétel problémássá vált.

Távozó szereplők:

  • őzcomb
  • busaszelet
  • bélszín, különböző módon elkészítve, körettel, vendéglátóhelyen
  • Suzuki SX4
  • 81 centis (3D-s) ledes és lcd tévé
  • Népszabadság napilap
  • kéményseprés kötelező díj
  • fogsortörés-javítás
  • idősek otthona, egyszeri belépési díj
  • apróhirdetés napilapban.

A fogyasztói kosár átsúlyozása a két évvel korábbi fogyasztási szerkezetnek megfelelően alakul, összhangban az Eurostat-előírásokkal. A súlyokat - amelyek az év minden hónapjában azonosak - részben a GDP fogyasztási oldalának adataiból, részben a háztartás-statisztikai költségvetési felvételekből, azaz a megkérdezett családok naplóiból számítják ki.

A reprezentánsok árait a KSH területi munkatársai havonta írják fel az ország településein - mintegy száz település 120 helyén - az üzletekben, szolgáltatóhelyeken, piacokon. Ha pedig egy boltban az összeíró a különböző választékelemek közül többet talál, akkor megkérdezi (vagy kikövetkezteti), hogy melyik a legkeresettebb áru és annak árát jegyzi fel.

Követelmény, hogy az árindex az adott havi valóságos kínálatot tükrözze, ezért a felírás napján - ami felíróhelyenként minden hónap első és huszadik napja között szóródik - ténylegesen kapható áruk árait írják fel. Minden megyében feljegyzik minden reprezentánsnak az árát, mégpedig több felíróhelyen, így havonta reprezentánsonként 35-150, összesen pedig mintegy nyolcvanezer ár gyűlik össze az árindexszámításhoz.

A friss adatok szerint újra van látható infláció Magyarországon. A fogyasztói árak ugyanis novemberben átlagosan 1,1 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban. A legnagyobb mértékben a fogyasztási főcsoportok közül a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások drágultak.

A piaci elemzők szerint a következő hónapokban egyre magasabb árindexek jöhetnek, a trend egyértelműen emelkedő, 2017 első hónapjaiban kettessel kezdődő inflációs számok jöhetnek.

Ha tetszett a cikk, a Bukszát kedvelheti a Facebookon is.

HOZZÁSZÓLÁSOK