Ki számít közszereplőnek valójában?

Pontosította a közszereplői minőség megállapításának szempontrendszerét két médiaszereplő nyilvánosság előtt zajló vitájában az Alkotmánybíróság (Ab) kedden közzétett határozatában - adta hírül a testület.
Domokos László, 2018. április 25. szerda, 12:00

A véleménynyilvánítási szabadság elsősorban a közhatalom bírálatával kapcsolatos véleményeket védi, a közéleti kérdések köre azonban tágabb a politikai közléseknél. A megváltozott társadalmi viszonyok, különösen a telekommunikáció terjedése nyomán a közszereplői kör bővülése figyelhető meg, így olyanok is közéleti viták alakítójává válhatnak, akik korábban nem tartoztak a közszereplő fogalmába - olvasható az Ab közleményében.

A testület indoklása szerint a közszereplői minőség megállapítása mindig egyedi mérlegelés kérdése. Jellemzően nem az a meghatározó, hogy az érintettnek mi a státusza, hanem, hogy a közügyeket érintő nyilvános vitában önkéntes elhatározása folytán vált-e a közélet alakítójává.

Az Ab-hez benyújtott alkotmányjogi panasz indítványozója, az alapügy felperese - Hajdú Péter televíziós műsorvezető - széles körben ismert, az általa készített, jelentős nézettségű műsorok közéleti kérdésekkel is foglalkoznak. Az indítványozó azért indított peres eljárást a szintén országosan ismert alperes - Puzsér Róbert televíziós újságíró - ellen, mert egy közösségi portálon a felperes által készített műsorokkal kapcsolatban azt írta: a felperes "pszichopata", "zavaros körülmények között" jutott köztévés szerződésekhez, valamint a közéleti tevékenységét érintő kritikák miatt általa indított több peres eljárás "egy médiapszichopata jogi terrorja" - írta az MTI.

A keresetet egyaránt elutasító elsőfokú és másodfokú bíróság egyetértett abban, hogy két közszereplő jogvitájáról van szó, a sérelmezett közlések véleménynyilvánításnak minősülnek, és nem alapoznak meg személyiségi jogsértést, különös tekintettel arra, hogy a véleménynyilvánítás körében a közszereplők tűrési kötelezettsége tágabb.

Az indítványozó a bírósági döntéseket támadva fordult az Ab-hez, alkotmányjogi panaszában kifejtve: a bíróságok tévesen minősítették őt olyan közszereplőnek, akinek fokozottabb a tűrési kötelezettsége, hiszen nem politikus, nem gyakorol közhatalmat.

Az Ab az alkotmányjogi panaszt elutasító határozatában kimondta: véleménynyilvánítás szabadsága kiemelten védett alkotmányos érték; történelmi tapasztalat, hogy a korlátozása káros társadalmi következményekkel jár. A bíróság szerint ahhoz, hogy eldönthető legyen, meddig terjed egy közéleti vitában az érintett tűrési kötelezettsége, a konkrét körülmények gondos mérlegelése mellett szükséges több alkotmányos szempont vizsgálata is.

Ide tartozik, hogy a véleményt kifejező nyilvános közlés közérdekű vitában kifejtett álláspontot tükröz-e, közszereplést érint-e, a közlés tényállítást vagy értékítéletet foglal-e magában, valamint a nyilvános közlés sérti-e az érintett személy emberi méltóságát vagy jó hírnevét.

Az Ab egyhangú határozata szerint a támadott bírói döntések az alkotmányossági szempontokat kifejezésre juttatták, ezért az alkotmányjogi panaszt elutasította.

HOZZÁSZÓLÁSOK