Kiakadt a Főváros, az ÁSZ fúrja a 4-es metrót

A főváros távozó vezetése kiakadt a 4-es metró beruházásáról készült ÁSZ-jelentésre, ezért szokatlan dolgot művelt: pár nappal a választások előtt nyilvánosságra hozta a beruházásról szóló 140 oldalas jelentést, illetve az ahhoz fűzött fővárosi kommentárokat, egy további, 30 oldalas olvasmányt.
Papp Zsolt, 2010. szeptember 30. csütörtök, 14:50
Fotó:

Nyilvánosságra hozta Fővárosi Önkormányzat a 4-es metró ÁSZ-jelentését és az arra adott választ a www.budapest.hu-n - közölte a főpolgármesteri sajtóiroda. A sajtóközlemény emlékeztet arra, hogy az Állami Számvevőszék még tavasszal kezdte vizsgálni a 4-es metró beruházást. A vizsgálat azzal a szokott alapossággal indult meg, amely korábban a Fővárosi Önkormányzatnál folytatott mintegy kétszáz vizsgálat során mindig is jellemezte az ÁSZ szakembereit.

A vizsgálat közben történt meg a vezetőváltás a számvevőszék élén, s az új elnök első nyilatkozatában a Főváros ellen megindított vizsgálatokról beszélt. Minden bizonnyal e szokatlanul őszinte politikai iránymutatásnak köszönhető, hogy augusztus végén hibáktól és pontatlanságoktól hemzsegő, ám koncepciózusan szerkesztett, vádiratnak beillő jelentéstervezet került ki az ÁSZ kezei közül - olvasható a közleményben.

A Főváros és a BKV szakemberei több fordulóban válaszoltak a tervezetre, s felhívták a figyelmet a nyilvánvaló tévedésekre. Az ordító hibák és téves ténymegállapítások egy részét az ÁSZ ezt követően visszavonta, ám az elnök erre válaszul - az ellenőrzések történetében példátlan módon - még az eljárás folyamata alatt bejelentette a vizsgálat eredményét, és hűtlen kezelés miatt feljelentést tett az ügyészségen.

Az ÁSZ jelentésében kétségbe vonja a metróépítés létjogosultságát, azt, hogy Dél-Buda-Rákospalota viszonylatban csak metróval lehet hatékonyan a tömegközlekedési igényeket kiszolgálni. A dokumentumban a metróépítésnek csak negatív társadalmi következményei vannak, pozitív társadalmi hasznai nem. Ezzel a számvevők nemcsak a Fővárosi Közgyűlés pártjainak többszöri egyhangú döntését kérdőjelezik meg, hanem az Európai Unió döntéshozóinak álláspontját is, hiszen Brüsszel mint társadalmilag megtérülő beruházást támogatta a 4-es metró építését.

A jelentés legfontosabb, visszatérő alapvetése, hogy ha mindenáron metrót kell építeni, akkor azt legjobb egy, a szocialista időkben volt állami nagyberuházás mintájára megvalósítani: egy nagy generálkivitelező valósítsa meg a készen kapott terveket. A számvevők nem foglalkoznak azzal a ténnyel, hogy a világ számos nagyvárosában zajlik a budapestihez hasonló, több kivitelező által megvalósított metróberuházás, hiszen ez nem támasztaná alá a prekoncepciót.

Az ÁSZ vizsgálat téves szakmai megállapítások alapján kriminalizálja a 4-es metró beruházást, ezzel megkérdőjelezheti a beruházás hazai és uniós támogatását, illetve az állami és uniós intézményrendszer, valamint a Főváros ellenőrzési kompetenciáját és alkalmasságát. A téves szakmai alapokra építő ÁSZ-jelentés mindezek alapján felmérhetetlen károkat okozhat mind a Magyar Államnak, mind pedig a Fővárosnak, hiszen végső soron azt kívánja bebizonyítani, hogy az Európai Unió egy támogatásra érdemtelen projektet finanszíroz.

Az ÁSZ nem vesz róla tudomást, hogy az Európai Beruházási Bank és az Európai Unió is átvilágította a projektet, beleértve annak szerződéses rendszerét, projektirányítását és azt hitelezésre, valamint támogatásra alkalmasnak minősítette - emlékezett a főváros sajtóirodája. A jelentés koncepciózusságát a főváros több helyen is felrója az ÁSZ- nak például a szervezet nem vizsgálta, hogy miért tartott évekig a kerületi és államigazgatási engedélyek beszerzése - így a jogalkotónak esélye sincs a jogszabályok javítására.

Nagy a káosz a beruházási költségekkel is: a költségek folyamatos emelkedését több helyütt össze nem hasonlítható értékek tendeciózus egymás mellé állításával tálalja. A jelentés egyik ábrája pl. az I. szakasz költségterveinek változását az 1996-os megvalósíthatósági tanulmány szerinti tervezett összköltség, valamint 2004-ben, 2009-ben és 2010-ben számított folyóáras értékek összevetése alapján mutatja be, anélkül hogy tudomást venne az inflációról és a műszaki tartalom változásáról.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

normál, 2010.10.01 11:40

Egy beruházás egyre növekvő költségeit hogy máshogy lehet bemutatni? Szivesen kötnék bármilyen hosszútávú szerződést a cikk írójával x összegben, s 10 év múlva amikor végeznem kellene a szerződés tárgyával, akkor nem a szerződéses (vagy előre megbecsült) összeget kérném, hanem annál jóval többet, s hivatkoznék inflációra, műszaki tartalomra, a szerződéses összegre meg magasról tennék.
Torzító és óvodás cikk.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html