Bankadó

A pénzügyi szervezeteknek idén két egyenlő részletben, szeptember 10-ig és december 10-éig kell megfizetniük a különadót - egyebek mellett ezt tartalmazza a gazdasági miniszter által pénteken az Országgyűlésnek benyújtott törvénycsomagnak a különadóról szóló része, amely annak ellenére került parlament elé, hogy a kormány nem állapodott meg az érintettekkel.

Az MTI-Eco beszámolója szerint bankoknál az adó alapja a módosított mérlegfőösszeg 0,45 százaléka, a biztosítóknál pedig a viszontbiztosítás nélküli díjbevétel 5,2 százaléka. Az egyéb pénzügyi szervezeteknél a jellegük szerint a kamateredmény, a nettó árbevétel illetve a kezelt vagyon az adóalap, a kulcs pedig 0,028 százaléktól 6 százalékig terjed.

Bébiszitterek, kertészek

A házvezetőnők, bébiszitterek, házitanítók, kertészek egyszerűsített foglalkoztatásáról rendelkező pontokból kiderül, hogy az egyszerűségnek ára van. Havi ezer forint és havonta történő bejelentés a munkaadó magánszemély kötelezettsége, ezek elmulasztása esetén komoly bírságot kockáztat.
További részleteket erről itt olvashat.

Társasági adó

Szerepelnek a salátatörvényben a 19 százalékos társasági adó részletei is, illetve az, hogy az idei évre vonatkozóan milyen szabályok szerint kell megosztani a nyereséget.
További részleteket erről itt olvashat.

Cégautóadó

A beterjesztett módosító javaslat szövege szerint a negyedévre fizetendő adóból levonható a személygépkocsi után az adóalany terhére az önkormányzati adóhatóság által megállapított gépjárműadó.
További részletek itt.

Közbeszerzések

A kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása, valamint az adminisztráció egyszerűsítése a célja a közbeszerzési törvény módosításának, amelyet viszont nem Matolcsy, hanem a nemzeti fejlesztési miniszter, Fellegi Tamás jegyez. Az új szabályok közül az MTI-Eco szerint kiemelésre érdemes az, hogy az ajánlatkérőknek kötelező lesz elfogadniuk a részajánlatokat is. A beszerzés részekre osztásával már a kisebb cégek is nyújthatnak be ajánlatot a kisebb egységekre.
További részleteket erről itt olvashat.

Fricska Simornak

A kormány arra is talált megoldást, hogyan legyen meg a kétmilliós plafon az MNB-elnök fizetésénél. A jegybank elnökének az MNB-től származó, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) elnökének a felügyelettől származó havi keresete a bruttó átlagkereset tízszerese lehet. Ezek szerint Simor András fizetése ebben az évben kétmillió forintot sem érné el, mivel a KSH tavalyi évre vonatkozó hivatalos adata szerint a havi bruttó kereset nemzetgazdasági átlaga tavaly 199 775 forint volt.
További részleteket erről itt olvashat.

A csomag rendelkezik az állami végkielégítések büntetőadójáról is, amelyhez alkotmánymódosítás válhat szükségessé. Erről szóló cikkünket itt találja.

A PSZÁF-törvény módosítása kimondja, hogy a felügyelet elnöke és alelnöke végkielégítésre és felmentési időre nem jogosult. A felügyeleten ügyvezetői igazgatói megbízás adható annak, aki több főosztály vezetését látja el.


Bérek a közszférában


A közszféra munkavállalóinál az előző évi - a KSH által közzétett - bruttó nemzetgazdasági havi átlagkereset tízszerese lehet a havi munkabér. Ez szeptember 1-jétől vonatkozik a közalkalmazottakra, a köztisztviselők körében pedig a politikai tanácsadókra és főtanácsadókra, továbbá a vezető tanácsos és főtanácsos besorolású egyénekre is. Az igazságügyi alkalmazottaknál az alapilletményhez hozzá kell adni a vezetői és egyéb pótlékot, és ennek az összege nem haladhatja meg az átlagos bruttókereset tízszeresét. Ugyancsak a tízszeres szabály vonatkozik az állami vezetőre, a kormánybiztosra, a miniszterelnöki biztosra és a kormányhivatal alkalmazottaira is. 

Ajándékozási, öröklési illeték

Valóban nem kell illetéket fizetniük öröklés és ajándékozás esetén az egyenes ági rokonoknak, ide értve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatokat is. Erről és a többi örökösre, megajándékozottra háruló illetékteherről itt olvashat részletesen.

Államháztartás


Az államháztartási törvényt módosítja legnagyobb terjedelemben a javaslat. A központi költségvetésből nem folyósítható támogatás addig, amíg a kedvezményezettnek adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozása van, továbbá ha jogosulatlanul vett igénybe korábban támogatást. Ez azonban nem vonatkozik a pénzbeli, szociális, a jóléti és a foglalkoztatást elősegítő képzési támogatásokra.  
 

A kormány rendeletet fog hozni arról, hogy az egyes költségvetési fejezetekhez tartozó szervek és az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodásának ellenőrzésére miként rendelhető ki költségvetési főfelügyelő, illetve felügyelő. Az ellenőrzés során a felügyelők a minősített, illetve a más módon titkosított információkhoz is hozzájuthatnak.


A módosítás kimondja, hogy a költségvetési szerv csak likviditási hitelt vehet fel, garanciát és kezességet nem vállalhat, értékpapírt nem vásárolhat, váltót nem bocsáthat ki és nem fogadhat el, továbbá nem köthet sem pénzügyi lízing, sem pedig faktoring szerződést.


Amennyiben az Országgyűlés, a kormány vagy egy minisztérium alapítványt (közalapítványt) hozott létre, és az alapítvány céljainak megvalósítására nonprofit gazdasági társaságot kíván alapítani, akkor az alapítványt meg kell szüntetnie. Az alapítvány vagyona a nonprofit gazdasági társaságé lesz, és abban az állam többségi részesedéssel kell hogy bírjon.


Több ponton egyszerűsíti a módosítás a beruházások engedélyezési eljárását. Külön hangsúlyozza, hogy azokon a településeken, ahol a kormány kihirdette a vészhelyzetet, az újjáépítés során a bontási, az elvi építési, az építési, illetve a használatbavételi engedélyért nem kell illetéket fizetni. A helyreállításnál a kormány megengedheti, hogy az általánostól eltérő, egyszerűbb tervezési, kivitelezési szabályokat alkalmazzanak. Szó van ebben a fejezetben az integrált településfejlesztési stratégiáról, amelyet több település együtt készít. A 90 millió forintnál nagyobb értékű építési beruházásokra még a 2006-ban hozott egyszerűsített engedélyezési szabályokat kell alkalmazni.


Devizahitel-stop

Magánszemélyek devizaalapú kölcsöneire nem lehet jelzálogjogot alapítani. Ez a szabály a törvényjavaslat elfogadását követően a kész törvény magyar közlönybeli kihirdetését követő napon lép hatályba. A tiltás csak az ezt követően kötött szerződésekre vonatkozik. Azt is megengedi a javaslat, hogy ha a devizahitelen jelzálog van és másik adós lép az eredeti helyére - például eladják a lakást -, akkor a jelzálog továbbra is életben maradjon.
Amint arról beszámoltunk, a kormány visszakozott, így nem fog visszamenőlegesen július 1-jétől hatályba lépni ez a rendelkezés.

Lakástakarék

A lakás-takarékpénztári törvény módosításába nem kerültek be a kiszivárogtatott szabályok, vagyis nem növekszik a megtakarításokból az áthidaló kölcsönökre fordítható rész, illetve a kiskorú szerződők tulajdonszerzése is változatlan marad. A módosítás mindössze azt írja elő, hogy aki nem lakás céljára használta fel az állami támogatású megtakarítást, vagy ha arra használta, de az előírt időn belül nem igazolta, akkor a kapott állami támogatást vissza kell fizetnie, mégpedig a mindenkori jegybanki alapkamattal növelve azt.


Házipálinka-főzés
 
A jövedéki adó módosítását az adómentes magánszeszfőzés bevezetése tette szükségessé. Tehát adómentes lesz a magánfőző által évente legfeljebb 50 liter mennyiségben előállított párlat, amely azonban csak személyes fogyasztásra szolgálhat. Magánfőzést folytatni csak a magánfőző személy lakóhelyén vagy ott lehet, ahol a gyümölcsöse fekszik. A pálinkafőző berendezés térfogata nem lehet nagyobb 100 liternél. Aki nem bajlódik otthon a szeszfőzéssel, az bérfőzdében pároltathatja le a saját gyümölcscefréjét, és évi 50 literig az is adómentes lesz. A magánfőzést annak megtörténte előtt három nappal be kell jelenteni a vámhatósághoz.