Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Bár az idei első három hónapban 2,7 százalékkal több pénzt költöttek a magyarok dohánytermékekre, mint egy évvel korábban, a cigaretta, a dohány és a szivarka ennél nagyobb mértékben, átlagosan 4,2 százalékkal drágult. A KSH adatai alapján ez a fogyasztás csökkenését jelentené, azonban ezt sem lehet biztosan állítani.

Az ugyanis nem derül ki az adatokból, hogy az elköltött 133 milliárd forint mekkora részét tette ki a cigaretta, mekkorát a vágott dohány, valamint az olcsó alternatívaként szívott szivarka. Vagyis az emberek vagy többet költöttek, de kevesebbet szívtak vagy áttértek az olcsóbb termékekre.

A hivatalos adatok szerint a teljes magyar kiskereskedelmi költésből a dohány most 6,16 százalékot hasított ki. Ez az arány egy éve 6,4, két éve 6,21 százalék volt, vagyis a több rendelkezésre álló pénz nem jelenti azt, hogy még többet füstölnek az emberek.

A trafikokban mindenesetre nem telt eseménytelenül a 2017-es esztendő. A jövedékiadó-emelések - amelyek az uniós szabályoknak való megfelelés jegyében történtek - folyamatosan drágították a termékeket. Közben megszűntek azok a zárjegyek, amelyeken az árakat is feltüntették, helyette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) határozza meg hetente kétszer, hogy a különböző termékeknek mennyi lesz az ára.

Kép: Forrás: KSH, Napi.hu-gyűjtés

Az új jövedékiadó-emelési hullám tavaly szeptemberben indult, mivel Magyarországnak is meg kell felelnie annak az európai uniós irányelvnek, amely a dohánytermékek minimális jövedékiadó-tartalmát határozza meg. Ez úgy szól, hogy ezer szál cigarettára minimum 90 euró jövedéki adónak kell jutnia, de ez el kell érje legalább az eladási ár 60 százalékát. A felső határ 115 euró, amelynél már nem kell tartani a hatvanszázalékos szabályt. A finomra vágott dohánynál a minimális adó az ár 46 százaléka, de legalább 54 euró.

Ennek megfelelően cigaretta adója többször is emelkedett, legközelebb pedig 2017. júliustól kell magasabb közteherrel számolni. Akkortól a cigaretta adója 16 200 forint lesz, plusz az eladási ár 25 százaléka, de legalább 29 200 forint ezer darabonként. A vágott dohány kilója után 17 300 forintot kell fizetni az év második felétől, a szivar és szivarka adója az eladási ár 14 százaléka, de legalább 4180 forint lesz ezer szálanként.

Decemberhez képest májusra a dohánytermékek kiskerára 3 százalékkal emelkedett és ebből áprilisban, illetve májusban volt a legerősebb a drágulás. Hogy erre hogyan reagáltak az emberek, azt majd akkor tudjuk meg, mikor a KSH a második negyedéves - termékcsoportokra bontott - kiskereskedelmi statisztikáját is közreadja.

Zuhanó adóbevételek

A jövedékiadó-emelések ellenére az államháztartás bevételei visszaestek év/év alapon. Ez azonban nem meglepő, mivel 2017. április 1-től már csak olyan cigarettát adhattak el a trafikok, amelynek zárjegyén nem volt ár, kiszerelés és adómértékre utaló kód sem. Vagyis a kiskereskedők nem tehettek mást, mint hogy korábbi készleteiket "szórták ki".

Ennek megfelelően az év elején ezért alig került ki új dohánytermék az adóraktárakból. Cigarettából például csak 76 millió szálra volt szükség, szemben a tavaly januári 450 millióval. Vágott dohányból 64 millió kilogramm után fizettek adót, holott tavaly az első hónapban még több mint 450 ezer kilogrammra volt igény. A visszaesés, kisebb mértékben, de a további hónapokra is jellemző volt. Mindez csak átmeneti csökkenés, amelyet - ahogy az NGM fogalmaz - a jogszabályváltozásra adott piaci reakciók eredményeztek.

A legfrissebb államháztartási jelentés szerint az idei első 5 hónapban 95 milliárd forint folyt  be a dohánytermékek jövedéki adójából, amely 2016 hasonló időszaki 140 milliárdhoz képest 33 százalékos visszaesés.

Hogy a kormány "leszoktatási" törekvései mennyire hatékonyak, azt nehéz megbecsülni, már csak azért is, mert a feketekereskedelem mértékét csak megtippelni lehet.

Az biztos, hogy a magyaroknak a korábbinál több pénzük van, ez egyértelműen látszik a kiskerforgalom emelkedésén. A cigaretta viszont az átlagos inflációnál nagyobb mértékben drágul, így az a kérdés, hogy az immár bruttó 1000 eurós átlagbér elég lesz-e arra, hogy a dobozonként masszívan 1000 forintba - sőt inkább többe - kerülő cigarettát meg tudják-e venni az emberek.