A Napi Gazdaság hétfői számának írása


Még jobban kereső pénzügyesek


A foglalkoztatottak létszáma a KSH adatai szerint csak a közszférában csökkent jobban, mint a pénzügyi szektorban. A leépítések különösen a nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében volt drasztikus. Alighanem ez a magyarázata annak is, hogy a bruttó átlagkereset terén a pénzügyesek még növelték is előnyüket a nemzetgazdasági átlaghoz képest (náluk jobban csak az "olajosok" keresnek, esetükben a havi bruttó átlagbér ugyan a vizsgált időszakban csökkent, de még így is 493 ezer forint feletti).


Az OTP Bank komplex ösztönzési rendszert működtet, amely alapján az előre meghatározott célok teljesülése esetén kerül sor a dolgozók teljesítményének elismerésére - mondták el érdeklődésünkre. A legnagyobb magyar banknál a bérek alakulása alapvetően a várható bérpiaci változásoktól, az inflációs várakozásoktól és a hitelintézet teherviselő képességétől függ. A 2011. évre vonatkozó esetleges módosításokra a jogszabályi változások ismeretében kerülhet sor, amelyet a bank már az éves pénzügyi tervezés keretében figyelembe vesz.


Az UniCredit a jelenlegi gazdasági, adózási és egyéb szabályozási környezetben rendkívül jelentős eredménynek tartja, hogy nem került sor elbocsátásokra, sem hálózati kapacitások leépítésére, sőt korábbi fejlesztési terveiket is megvalósították. Bérezéssel és egyéb juttatásokkal kapcsolatos döntéseket - tudatták - a bank vezetősége majd a teljes év eredményeinek ismeretében hoz. Mint hozzátették: annyi mindenesetre biztos, hogy az esetleges jutalmazásra vonatkozó döntések, ha az eredmények erre módot adnának, mindenképpen azokon az új európai elveken alapulnak majd, amelyek vezetői szinteken a jutalmazást több év folyamatos és fenntartható eredményeihez kötik.


Bátrabban emelnek a nagyvállalatok


A bérek a Bosch magyarországi cégcsoportjában 5-9 százalékkal emelkedtek az idén, a változások különböző mértékben érintették az egyes vállalatokat és üzletágakat, ezen belül pedig az egyes területeken dolgozókat - közölte Ficzere Ferenc kommunikációs igazgató. A társaság éves rendes béremelésekről mindig az év első negyedében dönt, ami január elsejétől visszamenőleg is érvényes. A béremelések átlagos szintjét elsősorban az inflációs adatok és az adott egység előző évi teljesítménye befolyásolja. Jelenleg a tervezés időszakát éli a társaság, ahol szakszervezetek működnek, ott az előzetes bértárgyalások már elkezdődtek, de a jövő évi számokról még nagyon korai nyilatkozni - hangsúlyozta Ficzere.


Még nem kezdte meg a bértárgyalásokat az Electrolux Lehel Kft., ezt az idei év végére, a jövő év elejére tervezi a társaság - tudtuk meg Takács János vezérigazgatótól. Az Electrolux a béreket a helyi piaci viszonyokhoz igazítva állapítja meg, a vállalat bérpolitikája és az aktuális makrokörnyezet figyelembe vételével. Tavaly nem nőtt a társaság dolgozóinak bére, az idén azonban már átlagosan 6,5 százalékos emelésre került sor.


A MAL Zrt. az elmúlt évek gyakorlata szerint az idén is az év végén, november-december táján kezd a bértárgyalások kérdéskörével foglalkozni, miután a következő évi makrogazdasági pálya kirajzolódni látszik - mondta a Napinak Dojcsák János humánpolitikai igazgató.


Vegyesen látják a jövőt a kisebb cégek


Átlagosan 5,5 százalékkal emelkedett idén a Hajdú Autótechnika Zrt. dolgozóinak juttatása, ami a magasabb összegű bér és cafeteria együttes hatása - tudtuk meg Novotni Anna vezérigazgatótól. A társaság bértárgyalásait minden esetben az első negyedévben tartja, amelyek során figyelembe veszi az OÉT ajánlását, a publikus adatokat - többek között a környék és a régió bérszintjeiről -, így a végső döntés ezekből áll össze.


Hagyományos értelemben vett bértárgyalásokat nem folytat a Fémalk Zrt., a fizetések alakulását a munkaerő-piaci információkat követve határozza meg a társaság - mondta a Napinak Szentes Zsolt gazdasági igazgató. A megrendelések alapján már kifelé indult a vállalat a válságból, általános bérrendezés azonban mindeddig nem történt, így Szentes szerint ez év végén vagy a jövő év elején 10 százalék körüli emelést hajthatnak végre.


Az építőipar nehéz helyzete miatt nem lát lehetőséget a bérfejlesztésre Erdélyi Béla, az FK Raszter Építő Zrt. gazdasági igazgatója. Az elmúlt éveket követően az ideit látja a legmélyebb pontnak, az egyik legnagyobb problémának pedig az uniós és állami projektekkel kapcsolatos kifizetések elhúzódását tartja. Tapasztalatai szerint olyan uniós forrás is van, amelyet még tavaly számláztak ki, de mindeddig nem érkezett meg a társasághoz az összeg.


Hasonló véleményen van Nagyné Daróczi Mária, a 225 főt foglalkoztató TMK Automatika Kft. gazdasági vezetője is. A társaságnál tavaly és tavalyelőtt sem volt bérfejlesztést, és sem idén, sem jövőre nem is tervez ilyet.


A bérminimum a kérdés a kereskedelemben


Idén semmi olyan esemény nem történt a kiskereskedelemben, amely miatt változtatni lehetne a 2009-es foglalkoztatáson - mondta a Napinak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, hozzátéve, hogy tavaly volt ugyan keresetnövekedés, de csak kismértékű, és az idei kilátások sem jobbak.


A kiskereskedelem épp most készíti a munkaadói oldaln számára a javaslatát. Nagy kérdés, hogy a jelenlegi kormány hogyan áll hozzá a minimálbérhez és a szakmai bérminimumhoz - ez nyilvánvalóan kiderül majd az OÉT-üléseken. A keresetnövekedésekre vonatkozó itt megfogalmazott javaslatok természetesen nem kötelezőek, nem lehet számon kérni a piaci szereplőkön, ám a munkaadók elsősorban ezt veszik alapul a szakszervezetekkel folytatott bértárgyalásokon. Amíg az OÉT-javaslatok nem látszanak, addig a kiskereskedelemi cégeknél sem kezdődnek érdemi tárgyalások a bérfejlesztésekről.

Amit most tudni lehet, hogy bár a kiskereskedelemben a minimálbéres foglalkoztatás és a részmunkaidő a jellemző, az országos átlagnál jobb kereseteket kínálnak a nemzetközi láncok még úgy is, hogy többen visszavettek a kifizetett bértömegből (például elbocsátással), illetve a bérszínvonalból (például béren kívüli juttatások visszavételével, illetve a prémiumok csökkentésével). A munkavállalók bérével kapcsolatos jelenlegi kilátásokat jól tükrözi, hogy néhány multitól egyáltalán nem áll távol alkalmi munkavállalók foglalkoztatása. Hétvégére pénztárost keresünk! - áll például az egyik hipermarketlánc bejáratára ragasztott papíron. Amíg egy nemzetközi lánc alkalmi munkával, illetve részmunkaidős foglalkoztatással képes működtetni a boltjait, addig a szakszervezetek meglehetősen gyenge pozícióból vágnak neki a bértárgyalásoknak.


A kiskereskedelem összességében viszont a válságban is jobb kilátásokkal bír, hiszen a kormány munkahelyteremtő politikájában jelentős részt képviselhet - állítja Vámos, hozzátéve, hogy persze ehhez növelni kellene a fogyasztást.