Kiderült, ki a mai nap meglepetésembere

A Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottság elnökét, Járai Zsigmondot a mai napon a köztársasági elnök, a 2008. évi LXXV. törvény alapján, kinevezte a Költségvetési Tanács tagjának - áll az MNB közleményében.
NAPI, 2011. február 18. péntek, 11:08
Fotó:

A köztársasági elnök által kinevezett tag hívja össze a tanács üléseit, megállapítja annak napirendjét, vezeti és képviseli a Költségvetési Tanácsot.

Járai Zsigmond költségvetési tanácsi munkája mellett ellátja korábbi megbízatásait, így az MNB Felügyelő Bizottság elnöki funkciót is. A Magyar Nemzeti Bank Felügyelő Bizottsága az MNB folyamatos tulajdonosi ellenőrzésének szerve.

A pénteki kinevezési okmányátadási ünnepségen részt vett Domokos László és Király Júlia, az MNB alelnöke is.

Járai Zsigmond a kinevezési okmány átvétele után elmondta: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottságának elnöki tisztét megtartja, mivel az összeférhető a Költségvetési Tanács elnöki posztjával.

A KT elnöke, szavai szerint elsősorban az ÁSZ és a MNB apparátusára kíván támaszkodni a munka során, és így hozzájárulni ahhoz, hogy a "költségvetés a lehető legjobb legyen".

"A költségvetés komoly befolyással van az ország gazdasági életére, gyakorlatilag az összefoglalója az ország pénzügyeinek" - hangsúlyozta Járai Zsigmond. Kiemelte: a költségvetés befolyásolja a gazdaság fejlődését, növekedését, egyrészt növelheti a befektetői bizalmat, másrészt nagymértékben befolyásolja, hogy az állam pénzét mire használják fel.

Az új Költségvetési Tanács napokon belül összeül - mondta Járai Zsigmond. Hozzátette: feladatuk a költségvetéshez kapcsolódik, vagyis ha felmerül a költségvetés valamilyen módosításnak kérdése, akkor abban állást kell foglalniuk, de nem feladatuk a gazdaságpolitika véleményezése. Jelezte: a munka kezdeteként a költségvetéshez értő gazdasági szakemberekkel, kutatókkal szeretne egyeztetni, véleményt cserélni. 

Járai Zsigmond elmondta: a következő években a GDP 46 százalékáig kell leszorítani a költségvetési kiadásokat, ezért szükségesek a szerkezeti reformok, ez "jó irány".

Ugyancsak pozitívnak nevezte a KT elnöke, hogy kevesebb forrást költenek a folyamatos kiadásokra, és hogy az Új Széchenyi Terven keresztül többet költenek gazdaságfejlesztésre. Kiemelte: jó irány az olyan gazdálkodás, amely csökkenő költségvetési hiányra kisebb államadósságra törekszik.

Az Országgyűlés december 13-án fogadta el a 2011. évi költségvetést megalapozó salátatörvényt, amellyel rögzítették: megszűnik a Költségvetési Tanács titkársága, új, háromtagú testület jön létre új jogosítványokkal. Az új szabályok szerint a Költségvetési Tanács az MNB elnökéből, az ÁSZ elnökéből, valamint egy, a köztársasági elnök által hat évre kinevezett, kiemelkedő tudású közgazdászból áll, titkárság nélkül.

A törvény szerint a KT véleményt nyilváníthat a költségvetés tervezetéről, ha azzal nem ért egyet, akkor a kormány újra megtárgyalja a tervezetet, és azt ismét megküldi a tanácsnak. A takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló törvény szerint a Költségvetési Tanács tagjai közül a köztársasági elnök által jelölt tag vezeti a tanácsot.

Kopits György, a Költségvetési Tanács korábbi elnöke február 8-i hatállyal mondott le tisztségéről, és az ezzel kapcsolatos jogairól. A lemondás okaként azt nevezte meg, hogy a személyével szembeni bizalom nyilvánvalóan megszűnt, valamint azt, hogy a december 31-e előtti Költségvetési Tanács és a január elsejétől működő új Költségvetési Tanács között semmilyen szempontból sincs tartalmi jogfolytonosság.

HOZZÁSZÓLÁSOK