Kiderült, mi áll a jó magyar adat hátterében

Évtizedes csúcsra, 58 százalék fölé emelkedett 2012 végére Magyarországon a foglalkoztatási ráta, ez még korrekciókkal is a legmagasabb értékek között van, ám ha a részleteket nézzük, akkor a kiemelkedő adatot már több tényező is beárnyékolja.
Szabó Zsuzsanna, 2013. február 19. kedd, 21:06
Fotó: Napi.hu

Míg egy évvel ezelőtt a magyarországi foglalkoztatottsági ráta 57 százalék alatt volt, 2012 végére 58 százalék fölé emelkedett a mutató. Ez, tény és való, évtizedes csúcs, és még a szezonálisan kiigazított adatok alapján is az egyik legmagasabb érték, ám ez egyrészt egy becslés (0,2 százalékpontos hibahatárral), másrészt ha bizonyos korrekciókat végrehajtunk, akkor már egyáltalán nem ennyire kiemelkedően jó a kép - mondta Cseres-Gergely Zsombor, a MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-Tudományi Intézet (KRTK KTI) szakértője, a most megjelent Munkaerőpiaci Tükör 2012 című kötet bemutatóján.

Előadásában Cseres-Gergely három olyan tényezőt említett, amelyet szerinte érdemes figyelembe venni, ha az országon belüli történések között próbálunk összefüggéseket keresni. A foglalkoztatási arányszám esetében elsőként azt emelte ki, hogy az arány akkor is javult volna, ha semmit sem teszünk. Miközben ugyanis a dolgozó emberek száma (a számláló) emelkedett, a ráta nevezője, vagyis a 15-64 éves korosztály létszáma 70 ezerrel csökkent 2011-12-ben, vagyis az erőteljes növekedésben ez a demográfiai változás is benne van - jegyezte meg.

Forrás: Munkaerőpiaci Tükör 2012
Napi grafikonok

 

A közfoglalkoztatottak száma szintén befolyásolja a foglalkoztatási mutatót. Ennek kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a közfoglalkoztatás - egyes közkeletű vélemények szerint - annyiban járul hozzá a gazdaság rugalmasságához, amennyiben a munkapiaci integrációt javítja. Ezt az mutatja, hogy milyen az átmenet a nyílt munkaerőpiacra a közfoglalkoztatásból, vagyis milyen eséllyel tudnak a nyílt munkaerőpiacon elhelyezkedni az abból kikerülők. Ilyen adat azonban nincs - jegyezte meg. Az viszont kiderül az adatokból, hogy 2012-re az addigi hatvannéhányezerről majdnem 100 ezerre emelkedett az év végére a számuk, ráadásul a közfoglalkoztatottak jelentős része teljes munkaidőben dolgozott.

A közfoglalkoztatottak számát a kutató szerint a legmegbízhatóbban a KSH adatait mutatják. Ezek azon közfoglalkoztatottak számát mutatják, akik valamilyen költségvetési intézménynél dolgoztak. Ez azonban csak egy alsó becslés - emelte ki -, miután nem feltétlenül vannak benne azok, akik például erdőt irthatnak egy kft.-nél, vagy a MÁV valamelyik cégénél pályafenntartási munkát végeznek.

Amennyiben azonban azt a csekély eredményességet nézzük, hogy a közfoglalkoztatásban résztvevőknek csak egy elenyésző része tud visszalépni a nyílt munkaerőpiacra, Cseres-Gergely szerint felmerülhet, hogy egy reálisabb kép érdekében ezzel a számmal is korrigáljuk a rátát. Ha ezt megtesszük, akkor a kiigazított 57,5 százalékos ráta 56 százalékra mérséklődik, ha pedig még a demográfiai korrekciót is elvégezzük, akkor a mutató értéke 55,5 százalékra olvad. Ezzel az adattal kapcsolatban azonban megjegyezte: ezt a számot nem lehet ugyan nemzetközi összehasonlításra használni, de a kutató szerint azért érdemes figyelembe venni, mert ha az országon belüli történések között próbálunk összefüggéseket keresni, akkor bizonyos esetekben nem értelmetlen ezeket a számokat nézegetni.

Akik a statisztikából kimaradnak

Harmadik elemeként a kutató arra hívta fel a figyelmet, hogy a KSH módszertana nem veszi figyelembe azokat, akik külföldön dolgoznak, tartósan külföldön élnek, de részei egy magyarországi háztartásnak, erre vonatkozóan ugyanis a KSH nem gyűjt adatot. Miután az elmúlt évek tendenciája viszont azt mutatja, hogy ez a kör egyre szélesebb, nem lehet figyelmen kívül hagyni.  (Erről a problémáról korábban lapuknak Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. foglalkoztatáspolitikai kutatásvezetője is beszélt.) Cseres-Gergely szerint, ha ezzel is korrigáljuk az adatot, akkor pedig már 54 százalék körüli értéket kapunk, ami szerinte nagyjából a nyugdíjreform előtti helyzetnek felel meg.

A "foglalkoztatáspolitikainak látszó" dolgokra költhető költségekről szólva a szekértú úgy becsülte, hogy összesen - az operatív programok keretében rendelkezésre álló forrásokat is beleértve - közel 450 milliárd forintos kerettel lehet számolni 2011-13-as időszakra.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

bogyu, 2013.02.20 09:22

@troll: "valójában még jobb a foglalkoztatás..."

Hurrá, csak így tovább!!
Éljen a Kormány, éljen a Párt !
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zsolt5, 2013.02.20 07:37

@troll: troll, akkor azt mondod, hogy ma Magyarország történelmének legjobb éveit éli meg? Hogy valóban soha ilyen jó a foglalkoztatás még nem volt és minden frankó? Tehát folyamatosan teremtődnek a munkahelyek és a pár száz ezer elvándorló hamarosan valóban hazaköltözhet majd és rögtön munkába is állhat? Nagyon tudnék örülni neki!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

francois, 2013.02.20 00:14

Érdemes megkérdezni a munkaügyi kirendeltségeket, hogyan is működik a közmunka. Egy közmunkás helyen 1-2 hónapig alkalmaznak valakit, aztán a helyébe felvesznek egy másikat, majd újabb 1-2 hónap múlva egy harmadikat, stb. Így papíron 3-4 embernek is van munkája, holott egy évben egyenként csak 2-4 hónapot dolgoznak, és erre az időre kapják a közmunkás fizetést is. Sajnos, volt tapasztalatom benne.
A külföldön dolgozók számát pontosan senki sem ismeri, de azzal is el lehet játszadozni: amikor jó a statisztikának, akkor sokan vannak külföldön, amikor meg úgy jó, akkor kevesebben. Hallottam én már 150 ezertől 500 ezerig sokféle számot, mikor mi volt a felhasználó érdeke. És ugyanez vonatkozik a feketemunkát végzők számára is. Egy biztos, csökkenő gazdaság és fogyasztás mellett ugyan mitől javulna a foglalkoztatottság? A kkv-k esetében folyamatos a panasz, hogy egyre többen dobják be a törülközőt; a nagy cégek, multik többsége leépített és leépít; a közalkalmazottak körében a kormány hangoztatja, hogy csökkentette a létszámot. Egyedül a közmunkások száma emelkedett?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

troll, 2013.02.19 22:39

valójában még jobb a foglalkoztatás, mivel az ország tényleges lakossága sokkal alacsonyabb, tekintve, hogy a külföldre ment többszázezer ember többsége megtartotta a magyar lakcímét, így papíron továbbra is itt él, a valóságban azonban nem.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html