A JP Morgan londoni részlegének elemzői a hét elején Budapesten jártak, ahol a jegybank és a nemzetgazdasági minisztérium illetékeseivel, valamint helyi befektetési alapkezelőkkel, közgazdászokkal és "vezető kormánytisztviselők tanácsadóival" találkoztak.

A látogatásról szerdán Londonban kiadott beszámolójukban a ház szakértői azt írták, hogy a nemzetgazdasági minisztérium "egyértelműen törekszik a külföldi befektetőkkel folytatott kommunikáció javítására".

A cég elemzői közölték, hogy Budapesten bemutatták nekik a kormány által múlt héten megtárgyalt részletes kiadáscsökkentési intézkedések listáját.

A JP Morgan londoni stábja ebből azt állapította meg, hogy "különös hangsúlyt kap" a foglalkoztatás növelése és a szürkegazdaság méretének csökkentése, és a tervezett intézkedések között szerepel a munkanélküli juttatások és a rokkantsági nyugellátás szűkítése, a korai nyugdíjazás feltételeinek szigorítása, a gyógyszertámogatások csökkentése és az állami adminisztráció költségeinek visszafogása.

A cég szerint a költségvetési csomag mérete "még nem végleges", de a legvalószínűbbnek egy 600-800 milliárd forintos intézkedéscsomag látszik. A JP Morgan elemzői közölték ugyanakkor, hogy látnak lehetőséget ennél nagyobb összértékű intézkedéstervezetre is.

A ház azt valószínűsíti, hogy a kiigazítás hozzávetőleg 60 százaléka ered majd a kiadási oldalról. A JP Morgan elemzői közölték, hogy a tervezett lépéseket "összességében jó irányúnak" látják a versenyképesség javítása, egyben a 2012 utáni időszak államháztartási hiánycsökkentése szempontjából.

Örülhet a piac is

A cég véleménye szerint a költségvetési intézkedések bejelentését a piac jól fogadja majd, ám a végrehajtás már "kemény" lesz, részben azért, mert a Fidesz támogatottsága a legutóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint visszaesett. A JP Morgan szerint lehetséges, hogy ez a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosításáról hozott döntés eredménye.

"Helyi magánszektorbeli kommentátorok" azt valószínűsítették, hogy a bejelentett tervek mintegy 80 százalékát valósítják meg, és kevés lehetőség lesz a további költségvetési szigorításra a következő években, ha a kormány támogatottságának csökkenése folytatódik - áll a JP Morgan szerdai elemzésében.

A ház szerint a budapesti találkozókon egyetértés volt abban, hogy gyorsulni fog a magyar gazdaság növekedése, de az is "érzékelhető volt", hogy túl derűlátó a 2013-ra 5 százalékos GDP-bővülést kitűző kormányzati cél, még a feldolgozószektorbeli új működőtőke-beruházásokból eredő exportnövekedés figyelembevételével is. A potenciális növekedés az elhangzott vélemények szerint a jelenlegi 2 százalékról 3-3,5 százalékra emelkedhet.

Nem várható fordulat a kamatpolitikában

A JP Morgan elemzőinek beszámolója szerint budapesti tárgyalásaikon konszenzusos álláspont volt az, hogy valószínűtlen "bármiféle radikális" lépés a magyar jegybank monetáris tanácsának négy új tagja részéről. "Áttekintettük azokat a kondíciókat, amelyek (lehetővé tennék), hogy a monetáris tanács hitelesen kamatot csökkenthessen - (e kondíciók közé tartozik) a befektetői hangulat erőteljes javulása, a jelentős és tartós forinterősödés, a bérnövekedés további mérséklődése, és a célszint alatti inflációs előrejelzés -, de nem érzékeltük úgy a monetáris tanács vagy (az MNB) kutatóstábja részéről, hogy rövid távon indokolt lenne a kamatcsökkentés".

Más nagy londoni házak sem tartják valószínűnek a radikális pénzügypolitikai irányváltást a parlament által kijelölendő új monetáris tanácsi tagok belépése után.

A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays Capital szakelemzői éppen a héten erről kiadott előrejelzésükben lehetségesnek nevezték, hogy a monetáris testületi tagok kinevezési rendjének módosulása nyomán a kormánynak nagyobb befolyása lesz a kamatdöntő szavazásokra. A cég londoni szakértői hozzátették ugyanakkor: óvakodnának attól, hogy ezt az eddigi kamatemelések visszafordításának "katalizátoraként" értékeljék, mivel az MNB megbízatása az infláció mérséklésére szól, és ennek "fegyelmező erővel kell hatnia" az új tagokra is.

A Barclays Capital szerint ha a befektetők úgy érzékelik, hogy a magyar pénzügypolitika "helytelen irányú fordulatot vett", a forint nyomás alá kerülhet, aminek viszont "negatív következményei lehetnek a kormány politikai támogatottságára".

Szinte pontosan ugyanerre a következtetésre jutottak a Goldman Sachs (GS) bankcsoport citybeli felzárkózó piaci elemzői. Ugyancsak a héten adott értékelésükben úgy vélekedtek, hogy ha az alapkamat az új tagok belépése után "azonnal" csökkenne, akkor sérülhet az MNB pénzügypolitikai testületének hitelessége, és felerősödnének a tanács függetlenségével kapcsolatos aggodalmak is. Ez a forint gyengülését eredményezhetné, ami nehezebbé tenné az infláció kordában tartását, és emelkedne a háztartások devizaalapú hiteleinek adósságszolgálati költsége is.

A GS londoni elemzői szerint mindezen fejlemények "politikai ára" a kormányzatot terhelné.