Kiderült, mire költik Matolcsyék az óriási hasznot

Az MNB nagyon sokat keresett az árfolyamnyereségen. A bankokat segítő, a forintosításhoz kapcsolódó tender nyereségének nagy részéből pedig egy régi problémát orvosoltak - egyúttal találtak helyet száz milliárd forintnak.
Domokos László, 2015. március 1. vasárnap, 09:11
Fotó: Napi.hu

A forintnak ez euróval szembeni gyengülése révén kitartóan emelkedik az Magyar Nemzeti Bank (MNB) árfolyamnyeresége és ezzel egyre nagyobb a potenciális pozitív eredménye. A magyar jegybank a tartalékát szinte kizárólag euróban tartja (további minimális pénz van SDR-ben és euróban). A haszon ott keletkezik, hogy a korábbi forintárfolyamon bekerült eurót az MNB az aktuális árfolyamon veszi száma. Ez a különbözet első körben a kiegyenlítési tartalékot gyarapítja, majd amikor a devizát eladja, a haszon realizálódik.

A Pallasz Athéné program sem tudta elvinni a nyereséget

Az euró árfolyama 2014 első hat hónapjában 296,91 és 313,97 forint közötti intervallumban mozgott. A legalacsonyabb értékét év elején érte el, a legmagasabbat március közepén. A 2013. december 31-i árfolyamhoz képest 4,5 százalékos gyengülés következett be, 2014. június 30-án az árfolyam 310,19 forint/euró volt. Az átlagos bekerülési árfolyam 7,8 forinttal 288,95 forint/euróra gyengült. Mindezek nyomán a hivatalos és a bekerülési árfolyam eltérése az előző év végéhez képest nagyobb volt (15,76 forint/euróról 21,24 forint/euróra nőtt), így a devizatételek hivatalos és átlagos bekerülési árfolyamon számított értékének különbözetéből adódó forintárfolyam kiegyenlítési tartaléka 173,7 milliárd forinttal 683,3 milliárd forintra emelkedett.

Legutóbbi féléves jelentése szerint a jegybank 2014 első felében 17 milliárd forintos mérleg szerinti nyereséget produkált. Ez első látásra nem egy hatalmas eredmény, mivel 2013 egészében 27 milliárd forint jött össze. Csakhogy a tavalyi első félévben a deviza-árfolyamváltozásból származó bevételek 255,7 milliárd forintra ugrottak, az egy évvel korábbi 76,1 milliárd forint után. Jórészt ez a forrás tudta ugyanis fedezni az intézmény mérlegében az egyéb ráfordítások soron nyilvántartott 173 milliárdos kiadásait. A féléves jelentés lakonikusan fogalmaz: eszerint az utóbbi költés mögött "a Pallasz Athéné Közgondolkodási Program keretében alapítványoknak történő alapítói vagyonátadás áll". Ez jórészt pénz, kisebb részben pedig ingatlan átadását jelentette.

(Azóta kiderült, hogy a program kerete már 250 milliárdra nőtt, továbbá az MNB 90 milliárd forintos keretből költ ingatlanvásárlásokra és -felújításokra is. Ha a tavalyi másodi félévbe is ilyen jól szaladt az MNB szekere, akkor minden bizonnyal bőven volt számviteli fedezet a költés mögött.)

A tavalyi első félévben dinamikusan emelkedett tovább az euró bekerülési árfolyama: amíg 2012 végén 271,74 forint, 2013 végén pedig 281,15 forint volt, addig 2014. június 30-án már 288,95 forint. Ezt a gyors növekedést Pápa Levente, az Együtt gazdaságpolitikusa szerint jegybanki devizatartalék-kereskedés váltotta ki: 2014 első félévében ugyanis óriási árfolyamváltozásból realizált profitot állított elő a jegybank: 248,4 milliárd forintot - szemben az egy évvel korábbi 60,5 milliárd forinttal. Ráadásul a gyengülés a második félévben is folytatódott: az euró átlagos árfolyama 2014 első félévében 306,94 forint, a másodikban pedig 310,37 forint volt, így, hogy az év végi záróárfolyam 314,89 forint lett.

A forintosítás is nagyon jól fizetett

Tavaly november 10-én sikeresen zárult az MNB-nek a fogyasztói deviza- és deviza alapú jelzáloghitelek forintosításához kapcsolódó első tendere: az előzetes megállapodásokban rögzített feltételeknek megfelelően a kereskedelmi bankok 7,834 milliárd eurónyi ajánlatot adtak be a jegybanki eszközökre, az MNB pedig az összes ajánlatot elfogadta. (Ebből 1,63 milliárd euró volt a rövid külső adósság csökkentési feltételhez kötött eszközre, illetve 6,20 milliárd euró a feltétel nélküli, spot ügylettel kombinált swap-ügyletre beadott ajánlatok összege.) A tenderen alkalmazott euróárfolyam 308,97 forint volt.

Ezt követően - a banki igényekhez alkalmazkodva - a jegybank másnap újabb, majd azóta havi egy tendert tartott. E három alkalommal összesen további 212 millió euró megvételére szerződtek le a bankok, 309-316 forint közötti árfolyamon. Így a pénzintézetek az idén forintosítandó devizahitel-állományt szinte teljes egészében fedezni tudták. Bár az eladások nyomán csak 2015. júniusától kezdődően három év alatt fokozatosan csökken majd ténylegesen az MNB devizatartaléka ezzel a bő nyolc milliárd euróval, az árfolyamnyereséget már a 2014-es év után elkönyvelheti az MNB.

A forintosítási műveleten az MNB 136 milliárd forint nyereségre tett szert - jelentette ki Matolcsy György MNB-elnök december 9-án a parlament gazdasági bizottsága előtti meghallgatásán. Ez számszerűleg stimmelhet, mivel azt jelenti, hogy az eurónként mintegy 17 forintot kereshetett a jegybank, azaz valahol 292 forintnál volt novemberben a bekerülési árfolyam.

Az elnök úgy fogalmazott: "reményeink szerint a 2014-es év nyereséges lesz". Az elnök arra is kitért, hogy az MNB fizethet osztalékot tulajdonosának, a magyar államnak. (A jegybanktörvény alapján ugyanis az MNB részvénytársasági formában működő jogi személy, a részvénytársaság elnevezést azonban az MNB cégnevében nem kell feltüntetni.) Azóta pedig a december közepén a Heti Válaszban megjelent interjúban azt mondta, hogy az MNB a forintosításból származó, százmilliárd forintot is meghaladó nyereség nagy részét arra fordítja, hogy a következő 4-5 évben ne legyen veszteséges (az eredménytartalékban 2014 közepén 36 milliárd forint volt - a szerk.).

Az MNB január 20-i bejelentése szerint a 136 milliárdos nyereségből a jegybank mintegy 100 milliárdot a jövő éveket terhelő esetleges veszteségek rendezésére fordítja a jegybank, míg a fennmaradó összegre vonatkozóan azt tervezi az MNB vezetése, hogy azzal az eredménytartalékot emeli.

Hova ment év végén hirtelen százmilliárd?

Az egyszeri nagy árfolyamnyeresége lehetővé tette, hogy az MNB - a 362/2014-es (december 30.) kormányrendeletben részletezett módon - egy régóta meglévő bombát "hatástalanítson". Így mintegy 100 milliárd forintot arra fordítottak, hogy a devizatartalékban szereplő, magas kuponú állampapírokhoz kapcsolódó számviteli veszteségek ne a következő évek, hanem 2014 eredményét terheljék - derül ki egy február eleji jegybanki dokumentumból. Eszerint az új, a nemzetközi standardokhoz közelítő módszertan egyik fő előnye, hogy a közgazdasági és számviteli eredmény közelebb kerül egymáshoz. Az átállás hatására megszűnik az MNB eredményének indokolatlan hullámzása. A módosítás nyomán pedig a későbbi évek eredménye is jelentősen javul.

E "százmilliárdos probléma" arra vezethető vissza, hogy a válság kitörését követően kialakult alacsony euró hozamok mellett egyre több olyan állampapír került a devizatartalékba, amely az aktuális hozamszintnél érdemben magasabb éves kamatot fizetett, miközben az adott papírokhoz kapcsolódó egyéb veszteségtényezők csak a későbbi években, koncentráltan rontották a jegybank eredményét. Mindez az eredmény időbeli átrendezését eredményezte, ami miatt a közgazdasági és számviteli eredmény közötti különbözet kitágult. Ezt a problémát kezelik most egy csapásra, egyúttal közgazdaságilag értelmes módon költve el a pénzt.

Veszteséges is lehet egyszer az MNB?

Célszerűbb, ha az MNB a devizakonverzióból származó nyereségéből tartalékot képez, amely hosszabb távon biztosíthatja azt, hogy a jegybank a jövőben sem szorul majd költségvetési térítésre - fogalmazott Baksay Gergely, az MNB igazgatója és Palotai Dániel, az MNB ügyvezető igazgatója a Népszabadságban 2014. november 29-én megjelent olvasói levélben. Véleményük szerint a költségvetési térítés szükségességének kockázata valós, mert az alacsony globális hozamkörnyezetben a devizatartalékokon elérhető hozam jelentősen lecsökkent, így előretekintve nem lehet garantálni - és ez a monetáris politikának nem is célja -, hogy a jegybank "magától" mindig nyereséges legyen.

Mivel a jegybanktörvény alapján a költségvetésnek kellene megtérítenie a veszteséget, ha az eredménytartalék kifogy, ezt a helyzetet az MNB meg akarja előzni - fogalmaztak a közgazdászok az elnökükkel egybecsengő módon. Ahogy írták: összességében az MNB akkor jár el a legprudensebben, a költségvetés szempontjából is hosszú távon a legkedvezőbben, ha eredménytartalékot képez, és így elejét tudja venni későbbi potenciális költségvetési kiadásoknak.

Így látják a helyzet a korábbi jegybankárok

Volt jegybankárok szerint az MNB nyereségével kapcsolatos helyzet egyértelmű.

Ehhez képest Orbán Viktor kormányfő január 30-én úgy nyilatkozott, hogy " olyan szabályok léteznek Magyarországon, hogy a jegybank a nyereségét nem fizetheti be a költségvetésbe."

A jegybank árfolyamnyeresége egyértelműen az adófizetők pénze, ezt egyértelműen az államadósság csökkentésére kellene fordítani - fogalmazott Surányi György a Hír Tv-ben még január közepén.

A "jó kormányzástól" nagyon messze áll az a mai gyakorlat, hogy a jegybank a pozitív eredményét saját érdemének és saját pénzének tekinti. A jegybank nem önállóan gazdálkodó szervezet, hanem a konszolidált államháztartás része, ezért az eredményt kizárólag egy dologra lehetne fordítani, az államadósság csökkentésére. Ezen az sem változtat, ha az ellenkezőjét Matolcsy György sokszor beleírja az alapokmányba. Ez a totálisan abszurd helyzet is a várt felminősítés ellen dolgozik - meglehetősen hatékonyan - fogalmazott korábban a Napi.hu-nak Király Júlia volt MNB-alelnök.

Bod Péter Ákos egykor jegybankelnök azt mondta a Napi.hu-nak adott interjúban: A jegybankok vesztesége és nyeresége mindenhol konszolidálva van az államháztartással, nem is igen értelmezhető a központi banki üzleti mérleg. A magyar államnak mint tulajdonosnak a joga (és törvényes kötelessége), hogy annak ésszerű felhasználásáról döntsön.

A jegybank számviteli eredménye 2002 és 2013 között a mínusz 40 és a plusz 70 milliárd forint között ingadozott, de az eredménytartalék mindvégig pozitív maradt, így a költségvetésnek emiatt nem keletkezett térítési kötelezettsége.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Abbe, 2015.03.02 10:19

@rohadtnarancs: " Szégyen a kormányra,hogy egyszerüen nincs eszköz Matolcsy ámokfutásának a megfékezésére."

Ezt remélem nemgondolod komolyan:))
Eszköz az volna rá, csak akarat nincs!!
Meg különben is szükségük van egy kis zsebpénzre..
A mi kutyánk kölkét nem érheti macera.
Ha sokba kerül nekünk, hát sokba kerül.
Nem úri hely ahol nem pazarolnak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rohadtnarancs, 2015.03.02 09:58

Matolcsy saját bt-jének tekinti a nyereséget,amit nagyrészt a devizahitelesk kivéreztetésével szerzett, a veszteséget meg majd fizethetjük mi.
Szégyen a kormányra,hogy egyszerüen nincs eszköz Matolcsy ámokfutásának a megfékezésére.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

megalodon, 2015.03.01 14:48

Eléggé szánalmas, hogy az MNB nyomtatja nyakra főre a forintot amitől az szépen gyengül aztán a pénzrontáson fiktív módon megkeresett árfolyamkülönbséget mint nyereséget mutogatja meg minden marhaságra elkölti..

Normális államokban már rég euro van és nem szórakoznak pénznyomtatással..

Egyébként meg a pénz az államot illeti azaz bele kell tennie a költségvetésbe és lenne miből kifizetni a kórházak adósságát mielött összedől a teljes egészségügy.

Persze ha van veszteség akkor meg az állam azaz az adófizetők kötelesek fizetni...

Az összedőlő "magyar" bankrendszerről és az abból hiányzó 1000 milliárdról már ne is beszéljünk, oda is önteni kell majd a pénzt különben vége a dalnak !

szóval ez így valójában nagyon szánalmas és persze jellemző az Orbán rendszerre
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

unnortodox, 2015.03.01 12:59

..igaza van az mnb -nek ,nem kell mindent megzabálni ,meg ki...zarni ..
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

steve2, 2015.03.01 12:01

A "nyereségnek" nevezett pénznek mellesleg a magyar büdzsébe kellett volna befolynia. Akkor nem kellene ronggyá adóztatni az országot, és Matolcsy sem viríthatna úgy a sok-sok milliárddal, mintha az az ő személyes tulajdona lenne. Mindenesetre nem szívesen lennék az elnök helyében, amikor majdan a hűtlen kezelés vádja kapcsán tesznek föl neki kérdéseket. Mondjuk egy Polt utáni időszakban.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html