A tervezés alapjául szolgáló makropálya szerint jövőre a GDP 3 százalékkal nő, értéke 28 440 milliárd forint lesz. Az infláció 3,5 százalék lehet éves átlagban.

A háztartások fogyasztása 2,6 százalékkal bővülhet, ebből a háztartások fogyasztási kiadása 3,9 százalékkal nőhet. A közösségi fogyasztás 7,6 százalékkal csökken.

A beruházások 6,9 százalékkal bővülhetnek, az export 9 százalékkal, az import 9,3 százalékkal nőhet.

A folyó fizetési mérleg hiánya 200 millió euró lehet, a GDP 0,2 százaléka.

Bevételek

A gazdálkodó szervezetek bő 200 milliárddal több adót fognak fizetni az idénre előirányzotthoz képest - a kormány 2011-es büdzsétervében e soron 1264,9 milliárd forint szerepel a központi költségvetés 8198,2 milliárdos bevételi főösszegén belül. (Ez a főösszeg 3,4 százalékkal múlja felül a 2010-est, vagyis a növekedés nem éri el az inflációt.)

A többlet alapvetően abból adódik, hogy a társasági adó mintegy 240 milliárdos csökkenését bőségesen ellensúlyozzák az extraadók: ezekből 161 milliárdot az energiaszektorra, távközlési cégekre és a kereskedelmi láncokra kivetett válságadó hoz, a pénzügyi szervezetek különadója pedig 187 milliárdra van tervezve. Az evásoktól is többet vár a kormány, a bányajáradékból és az egyéb központosított bevételekből pedig összesen közel plusz százmilliárdot terveznek.


A kisebb tételek között helyet foglaló cégautóadóból a 2010-es 24 milliárd forinttal szemben 28,1 milliárdot vár a kabinet.


A cégekkel szemben a lakosság 600 milliárddal kevesebbet fog befizetni a 2010-es tervhez képest, így a háztartásoktól 1,49 ezer milliárdot terveznek beszedni. A csökkenés oroszlánrésze, több mint 500 milliárd forint az szja-soron látszik, de a megváltozott szabályoknak köszönhetően (egyenes ági öröklési és ajándékozási mentességek) illetékfizetés is kevésbé terheli meg majd a családi kasszákat.

Az így megspórolt adók egy részével azért számol a kabinet, mégpedig a fogyasztáshoz kapcsolt adók terén betervezett növekedés terén. Itt mintegy 160 milliárd forint lehet a plusz, amit a jövedéki adók és - az autópiac mélyrepülése okán - a regisztrációs adók esetében várt csökkenés ellenében az áfabefizetéseknek kell hozniuk.


A bevételi oldalon komoly szerepet szánt a kormány az uniós pénzeknek. Az ún. fejezeti kezelésű EU-támogatások soron a 2011-es büdzsében már 1,15 ezer milliárd forint szerepel, ami közel kétszerese a 2010-es tervnek, vagyis itt is található mintegy 500 milliárd forint plusz.

Kiadások


A kiadási oldalt tekintve a központi költségvetés 8,8 ezer milliárd forintos főösszege nominálisan hajszállal nagyobb csak a 2010-es tervnél, azaz reálértéken csökkenésről van szó. A háztartásoktól várt kevesebb adó ellenében alig kap kevesebbet a lakosság.

A fogyasztói árkiegészítésekre szánt összeg nominálisan gyakorlatilag változatlan marad (109) milliárd, a lakásépítési támogatások bő 20 milliárddal 126 milliárdra csökkennek. A családi támogatások összege közel hatmilliárddal csökken 456,2 milliárdra, de hasonló mértékben csökken a jövedelempótló és kiegészítő szociális támogatásra szánt összeg is, 145,6 milliárdra.



Jelentős növekedés figyelhető meg a költségvetési és fejezeti kezelésű előirányzatok soron (3,48 ezer milliárdról 4,21 ezer milliárdra), miközben az államháztartás alrendszereinek támogatása fejezet esetében markáns csökkenés látszik (2,40 ezer milliárdról 1,87 ezer milliárdra). Bár az önkormányzatokon is 30 milliárdot spórolnak (ide 1,13 ezer milliárd jut), jelentős csökkenés alapvetően azzal magyarázható, hogy a társadalombiztosítási alapok kiadásaihoz nyújtott garancia és hozzájárulás soron tervezett összeg 1,21 ezer milliárd forintról 0,64 ezer milliárdra mérséklődött.

A nyugdíjpénztári pénzekkel foltoznak


Ez utóbbi jórészt a magánnyugdíjpénztárba befizetett járulékok állami alapba történő átirányításával magyarázható, aminek az a célja, hogy e forrásokból és ne az egyéb adóbefizetésekből kelljen kipótolni az állami nyugdíjrendszerben mutatkozó tetemes hiányt. Orbán Viktor miniszterelnök szavai alapján ráadásul úgy tűnik, hogy kétpilléressé akarják tenni a nyugdíjrendszert, vagyis - a korábban kommunikálttal ellentétben - nem csak 14 hónapos átmeneti időszakról van szó.

Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter a nyugdíjjárulékok átirányítása kapcsán a 2011-es költségvetés szombat délelőtti ismertetésekor elmondta, hogy a nyugdíjkassza jövő évi közel 900 milliárd forintos hiányának pótlására a kormány államháztartási egyensúlyt javító alapot hoz létre, ide érkeznek majd az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők nyugdíjjárulék-befizetései, az állam által a magánpénztárakba havonta át nem utalt állami összegek.


A Matolcsy György által elmondottakról bővebben itt olvashat.


A jelenlegi 19 magán-nyugdíjpénztárban lévő közel 2700 milliárd forintos vagyonból megközelítőleg 2000 milliárd forint áramlik vissza, s megközelítőleg ennyi lesz a vagyona államháztartási egyensúlyt javító alapnak - jelentette ki a miniszter.

"De ezt nem szabad elherdálni, ezt államadósság csökkentésre javasoljuk fordítani... Olyan államadósság csökkentési programot fogunk javasolni, ami mindenkinek jó, és ami igen jelentősen csökkenti majd a 2012-2014 közötti évek államadósság-szolgálati terhét, azaz a kamatokat" - fogalmazott.