Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Múlt héten kedden nyújtotta be a kormány azt a törvényjavaslatot, mely alapján összevonnák a munkavállaló által fizetett járulékokat. A javaslat elfogadása esetén a bérszámfejtés során a bruttó bért a 15 százalékos személyi jövedelemadóval és a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékkal kellene csökkenteni - olvasható a portálon.

Eddig a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz elutalt nyugdíjjárulékot a hivatal a Nyugdíjbiztosítási Alapba továbbította, az egészségbiztosítási járulékot az Egészségbiztosítási Alapba, a munkaerőpiaci járulékot pedig a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba. Igaz, utóbbi az egészségbiztosítási járulékból is részesedett a költségvetési összefoglalók alapján.

A járulékok összevonásával már nem lesz ennyire kézenfekvő, hogy a társadalombiztosítási járulékból származó költségvetési bevétel konkrétan milyen alapba fog kerülni. A törvényjavaslatban azt javasolják, hogy a tb-járulékból származó bevétel

  • 54 százaléka menjen a nyugdíjbiztosítási alapba,
  • 37,9 százaléka az egészségbiztosítási alapba,
  • 8,1 százaléka pedig a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot gyarapítsa.

Az egyelőre még kérdéses, hogy az emiatt szükséges költségvetési módosítás igényel-e parlamenti döntést, vagy a kormány rendeleti úton végre tudja-e hajtani a számok korrekcióját. Az új megosztási arányok ugyanis nem egyeznek azzal, amit jövőre betervezett a kormány a várható infláció és béremelkedések ismeretében. A 2020-as költségvetési törvény vonatkozó sorai alapján összesen 2917,9 milliárd forintnyi bevétellel számolnak, amelyből

  • 54,8 százalék a nyugdíjalapba,
  • 37 százalék az egészségbiztosítási alapba,
  • 8 százalék pedig a foglalkoztatási alapba kerül.

A járulékok összevonása után a foglalkoztatási és nyugdíjalapokba néhány tizedszázalékponttal kisebb forrás jut majd, az innen "elvett" pénzt pedig az egészségbiztosítási alapba csoportosítja át a kormány. Így a Nyugdíjbiztosítási Alap 25,1 milliárd forinttal kevesebb forráshoz jut majd, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatási alap is bukik 1 milliárdot. Az innen "elvett" 26,1 milliárdos forrást az Egészségbiztosítási Alap fogja megkapni. A nyugdíjalap 25 milliárdos kiesése a teljes bevételre vetítve nem tűnik nagy összegnek, ám az emelkedő nyugdíjak, a nyugdíjrendszerbe belépők magasabb, és a kiesők alacsonyabb nyugdíja sokkal inkább a kassza növelése irányába ható tényezők.