Kihasznált és rettegő magyar dolgozók - lehangoló jelentés érkezett

Az ellenőrizettek harmada nem volt bejelentve, de sokaknál csaltak a munkaidő-nyilvántartással is, hogy ne kelljen túlórapénzt fizetni – derül ki a legfrissebb kutatásból. Az áldozatok legtöbbször annyira féltik az állásukat, hogy nem mernek szót emelni a kihasználtságuk ellen.
Dzindzisz Sztefan, 2017. augusztus 17. csütörtök, 07:08

Június közepe és július eleje között 1 143 cégnél ellenőrizte a hatóság a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok (többek között, hogy be van-e jelentve a dolgozó, betartják-e a munkaidőt, megkapja-e időben a fizetést) betartását. Az eredmény lesújtó lett: a cégek 83 százalékánál találtak valamiféle szabálytalanságot, míg a 3 402 vizsgált dolgozó 72 százaléka bukott meg.

A rossz arány részben annak is tulajdonítható, hogy a hatóság az ellenőrzések 80 százalékát olyan területeken végezte, amelyek a nyári szezon alatt kiemelt figyelmet érdemelnek: ilyen az építőipar (építkezések, felújítások), a kereskedelem (boltok, dohányboltok, standok) és a vendéglátás (éttermek, presszók, éjszakai szórakozóhelyek, cukrászdák, fagylaltozók) is.

Ezen kívül voltak ellenőrzések fesztiválokon, strandokon, mezőgazdasági területeken (szőlőültetvény, meggyes, cseresznyés, dinnyeföld, állattelep) és feldolgozóipari létesítményeknél (fafeldolgozó üzem, húsüzem, alkatrészgyártó üzem), illetve a különböző szolgáltatásoknál (fizikai közérzetet javító, személy- és vagyonvédelmi, rendezvényekhez kapcsolódó, idősgondozáshoz kapcsolódó szolgáltatások, stb.) is.

Nincs előrelépés

Az igazán rossz hír, hogy nagyjából semmilyen előrelépést nem lehet látni az elmúlt évekhez képest: 2015-ben a cégek 84, 2016-ban 86 százaléka bukott le, míg a dolgozóknál 64 és 78 százalékos volt az elmúlt két évben a szabálytalansággal érintett dolgozók aránya.

A fenti ábrán jól látható, hogy bár összességében nőtt az ellenőrizett cégek száma, a dolgozóké csökkent. Ennek magyarázata a hatóság szerint az, hogy idén túlnyomó többségben a kiscégeket ellenőrizték. (Durván elbukja a szabadságát több százezer magyar.)

Minden harmadik dolgozó feketemunkás

Miután a hatósági razzia a foglalkoztatási szabályok betartásának betartását volt hivatott ellenőrizni, így nem meglepő, hogy igen nagy hangsúlyt fektettek a feketefoglalkoztatottak kiszűrésére. Nos, ennek eredménye is önmagáért beszél: a 3402 dolgozóból 1157-nél, azaz 34 százalékuknál találtak valami problémát. Ez ráadásul jelentős emelkedés az előző évekhez képest: 2015-ben még "csak" 21, tavaly pedig 25 százalékuk bukott meg. (Az első negyedéves munkaügyi statisztikák sem lettek túl szépek.)

Ami igazán elkeserítő, hogy a szabálytalanul foglalkoztatottak száma úgy emelkedett 1157-re az előző évi 996-ről és az azt megelőző 961-ről, hogy időközben 4600-ról 3402-re csökkent az ellenőrizettek száma. A hatósági összefoglaló szerint ez siker, ugyanis azt mutatja, hogy "hatékonyan történik az ellenőrzési célpontok kiválasztása".

A feketefoglalkoztatás leggyakoribb formája egyben a legegyszerűbb módszer: nem jelentik be a dolgozót. Ez az összes ilyen eset 85 százalékát jelenti. Az összefoglalóból kiderül az is, hogy a hatóság egyre többször találkozik olyan esettel, amikor a hatóság munkatársai "természetes személy" (ún. "kontár") foglalkoztatóval találkoznak. Ezekben az esetekben a munkáltató nem rendelkezik vállalkozással, sokszor pl. az építtető tulajdonos sem tudja, hogy a megbízott szakember nem vállalkozó.

Továbbra is sokszor előfordul, hogy bár a munkás részmunkaidőre van bejelentve, valójában teljes munkaidőben foglalkoztatták, amivel főként a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelkedését próbálják meg kijátszani a cégek. Az ilyen esetek bizonyítását az nehezíti, hogy a munkájukat féltő dolgozók egyszerűen nem mernek az adott vállalkozás ellen vallani.

A helyzet egyértelműen az építőiparban a legrosszabb: a feketefoglalkoztatással érintett munkavállalók 60 százalékát ebben az ágazatban találta a hatóság, holott "csak" a vizsgálatok harmada terjedt ki ezekre a vállalkozásokra. Jól jelzi az ágazat "fertőzöttségét", hogy volt olyan megye (Tolna), ahol valamennyi, az építőipari ágazatban ellenőrzött dolgozót feketén foglalkoztattak.

Az összefoglaló szerint örömteli ugyanakkor, hogy vendéglátó- és a feldolgozóiparban javulás figyelhető meg, ahogy a vagyonvédelemben kevesebb feketefoglalkoztatottat találtak. Ugyanakkor romlott a helyzet a mezőgazdaságban és a kereskedelemben is. Persze a helyzet sokszor cégfüggő: volt olyan eset Békés megyében, amikor egy növénytermesztéssel foglalkozó munkáltató 50 munkavállalót foglalkoztatott bejelentés nélkül.

Egyéb szabályok, amiket nem tartanak be

Természetesen nem egyedül a feketefoglalkoztatással volt gond a magyar cégeknél, ahogy az elmúlt években, úgy idén is sokan nem tartották be a nyilvántartási kötelezettségüket. Ide tartozik például a munkaidő is, melynek nem szabályos vezetése bizony problémákat tud okozni a túlórapénz kifizetésénél. Erről valószínűleg sok pincér és építőipari munkás tudna órákig beszélni - a hivatalos statisztikák szerint közel ötödük (17-17 százalék) érintett mindkét területen.

Ezzel kapcsolatban a hatóság kiemeli, hogy a munkaidővel kapcsolatos adatok - egy-egy munkanapra vonatkozó - hiányos nyilvántartása mögött inkább figyelmetlenség, feledékenység, a következetesség hiánya mutatkozik, mintsem szándékosság.

Gyakori probléma a munkaidő-beosztással, munkaidőkerettel kapcsolatos rendelkezések megszegése is. Ez főleg a vendéglátásra és a kereskedelemre jellemző, az összes intézkedés 81 százaléka ide kapcsolódott. Sokszor előfordul például az, hogy a munkaidő-nyilvántartás hogyhogy nem, nincs a helyszínen, majd mikor elküldik a hatóságnak, akkor természetesen már minden rendben van.

Nem meglepő az sem, hogy nőtt a munkabérrel kapcsolatos szabálytalanságok száma, ez hozta az összes intézkedés 6 százalékát. Ezen a területen a pótlékok kifizetése (rendkívüli munkavégzésért járó pótlék, műszakpótlék) a legnagyobb probléma, ahogy továbbra is vannak olyan cégek, akik nem adják meg a dolgozóknak a megemelt minimálbért és a garantált bérminimumot. Igaz, ez utóbbi egyre kevésbé jellemző.

Magyarázkodni, azt tudnak a cégek

A hatóság szerint a vállalkozások egy része tudatosan figyelmen kívül hagyja a jogszabályokat, de gyakori hivatkozás volt a folyamatosan változó jogszabályi környezet is. Mindezt annak ellenére, hogy a munkajogi szabályozás érdemben nem változtatott az elmúlt időszakban.

A cégek gyakran kihasználják azt, hogy a dolgozók nagy többsége nincs tisztában az előírásokkal, aki meg igen, az sokszor annyira félti a munkahelyét, hogy inkább csöndben marad.

A fentieken túl vélelmezhető egyes munkáltatók részéről a tudatosság, mivel - az ellenőrzés elmaradása esetén - a munkaerő költsége így alacsonyabbra szorítható - olvasható az összefoglalóban, amely szerint évek óta bevett szokás a kockáztatás. Ez főleg azokra a cégekre jellemző, amelyek nehezen megközelíthető, eldugott helyen tevékenykednek, ők ugyanis a legtöbbször bíznak benne, hogy hozzájuk már nem mennek el a hatóság ellenőrei. Ezt a hozzáállás bizonyítja az is, hogy a lebukottak jellemzően még aznap bejelentik a dolgozókat, azaz tisztában vannak a szabályokkal és rendelkeznek az összes szükséges munkavállalói adattal is.

Állandó indoka a lebukott cégeknek az is, hogy egyszerűen nem volt elég idejük, sok volt a dolguk, ezért nem sikerült a bejelentés. Feketefoglalkoztatás esetén a munkáltatók egyik tipikus kifogása, hogy a könyvelőjük mulasztása miatt maradt el a munkavállalók jogviszonyának bejelentése, a könyvelők pedig legtöbbször azt nyilatkozzák, hogy a munkáltatók nem szolgáltatnak elegendő adatot (nem tudják, hogy adott napon dolgozik-e a munkavállaló, vagy nincs meg valamennyi, bejelentéshez szükséges adat) a bejelentés megtételéhez.

Az sem segíti a szabályos foglalkoztatás elterjedését, hogy törvény védi az első alkalommal lebukó kkv-kat. Sokan már tudatában vannak annak, hogy a legsúlyosabb esetben sem kell a bírságszankcióval számolniuk és más hátrányos következménye sincs az első jogsértésnek, viszont a bejelentés nélküli foglalkoztatással jelentős költségcsökkentést érhetnek el a befizetendő adók és járulékok "megtakarításával" - olvasható az összefoglalóban.

És a következmények

A szabálytalanságok miatt nagyjából 100 munkaügyi bírság kiszabása várható (összeget nem említenek), míg az előbb említett kkv-mentesség miatt 387 darab úgynevezett munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetést ki szabnak. A hatóság kiemeli, hogy a munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetések száma az évek során folyamatosan nőtt.

A fenti ábrából a hatóság szerint érdemes kiemelni a figyelemfelhívások számának jelentős csökkenését, ami főként az igazolások kiadásának és elszámolásának elmaradásával kapcsolatos új eljárási rendnek köszönhető, melyek értelmében figyelemfelhívás kiadmányozása nélkül azonnal indítható eljárás a munkáltatóval szemben, így a korábban sok esetben eredménytelen figyelemfelhívás nélkül hatékonyabb, gyorsabb lett a munkaügyi hatóság fellépése.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Bahnsteig_Eins, 2017.08.17 17:40

Az amerikai Délen, amelynek jelképeit mostanában őrjöngve támadja a bérliberális csőcselék, az ültetvényeken dolgozó fekete rabszolgáknak valószínűleg emberibb munkakörülményei voltak mint az Audi magyar dolgozóinak.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bahnsteig_Eins, 2017.08.17 17:09

Az Audit és társait "véletlenül" mindig elkerülik ezek az ellenőrzések, pedig az igazi visszaélések ott vannak. Tegnap hallottam egy ott dolgozótól hogy pl. azért van saját mentőszolgálatuk, mert az állami mentőszolgálatnál feltűnő lenne a sok riasztás. Trükköznek a munkaidővel, a dolgozók gyakran elalszanak vagy rosszul lesznek, az orvosok, akik szintén a multi kezében vannak, sérülés esetén sem írják ki őket. A pár év alatt közel hétezren mondtak fel. Igazi éhbéres rabszolgaként kezelik a dolgozókat, de őket persze elkerüli az ellenőrzés, csak a presszós, lángosos stb. kisvállalkozókat b@szogatják.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html