Kihirdették a tranzakciós illetékről szóló törvényt

Áder János köztársasági elnök aláírta, így tegnap este közzétették a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvényt, amely 2013. január 1-jén lép hatályba. Az illetéktől jövőre 239 milliárd forint költségvetési bevételt várnak, amiből 123 milliárd forintot fizethetnek be a bankok. Mivel az illeték felső határa 6 ezer forint, a bankoknak várhatóan lehetőségük lesz a gyakorlatban a teher döntő részének továbbhárítására, bár a fizetési kötelezettség jogilag őket terheli.
portfolio.hu, 2012. július 24. kedd, 12:59
Fotó: Napi.hu

A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvény hatálya a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatókra terjed ki. A törvény hatálya nem terjed ki az MNB-re, kivéve az alábbiakban említett eseteket. Az illetékfizetési kötelezettség a fizetési művelet teljesítésének napján keletkezik. Alapja jellemzően az az összeg, amellyel a fizető fél fizetési számláját megterhelik, készpénzátutalás esetén a megbízásban szereplő pénzösszeg, a postai készpénzbefizetés esetén az átutalt összeg. A devizában zajló tranzakciókat ilyenkor az MNB aznapi hivatalos devizaárfolyamán kell átszámítani.

Az illeték mértéke az illeték alapjának 0,1 százaléka, de fizetési műveletenként legfeljebb 6 ezer forint. Kivétel az egynapos lejáratú jegybanki betét lekötése, amelynél 0,01 százalék a kulcs. Az illeték megfizetésére kötelezetteknek (jellemzően bankoknak) a számlakivonaton tájékoztatniuk kell ügyfeleiket az illeték összegéről. A pénzforgalmi szolgáltatók az illetékfizetési kötelezettséget havonta, a teljesítési napot követő hónap 20. napjáig állapítják meg.

Illetékköteles (zárójelben az illetékfizetésre kötelezett személye):

- az átutalás (a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója)
- a beszedés (a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója)
- a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetés (a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója)
- a posta útján kezdeményezett készpénzbefizetés (posta)
- a készpénzkifizetés fizetési számláról (a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója)
- a készpénzátutalás (a készpénzutalást teljesítő pénzforgalmi szolgáltató)
- az okmányos meghitelezés, akkreditív (a nyitó pénzforgalmi szolgáltató)
- a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása (a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója)
- a legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki értékpapír kibocsátása (MNB)
- az egynapos, legfeljebb kéthetes lejáratú jegybanki betét lekötésére irányuló művelet (MNB)
- minden olyan pénzforgalmi szolgáltatásnak minősülő fizetési művelet esetén, amelynek eredményeképpen a pénzforgalmi szolgáltató az általa a fizető fél részére vezetett fizetési számlán nyilvántartott követelést a fizetési megbízás szerinti összeggel csökkenti (a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója)

Nem illetékköteles:

- ugyanazon ügyfél ugyanazon pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett számlái közötti művelet
- az ügyfélszámlán vagy az értékpapírszámlával kapcsolatban egyéb számlán végrehajtott fizetési művelet, ha a befektetési szolgáltatást a pénzforgalmi szolgáltató kapcsolt vállalkozásának minősülő befektetési vállalkozás nyújtja, és a fizető fél, valamint a kedvezményezett személye megegyezik
- a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló törvény hatálya alá tartozó fizetési művelet
- csoportfinanszírozás, ha a csoport tagjainak számláit ugyanaz a pénzforgalmi szolgáltató vezeti
- pénzforgalmi szolgáltatók (és egyes pénzügyi szervezetek) közötti fizetési művelet
- tb pénzügyi alapjainak ellátási és családtámogatási fizetési műveletei
- jóvá nem hagyott vagy hibásan teljesített fizetési műveletek

Költségvetési bevétel

A kormány először az április végén bemutatott konvergencia programban vetette fel a tranzakciós illeték bevezetését, akkor 130-228 milliárd forintos bevétellel számolt. A június közepén beterjesztett 2013-as költségvetési törvényjavaslatban viszont már 283 milliárd forintos bevételi előirányzat szerepelt. A költségvetés kitekintő fejezetéből pedig kiderült, hogy valójában 322 milliárd forintos éves bevételt remél a kormány a tranzakciós illetékből. A következő két hétben pedig többször is alapjaiban változott meg a pénzügyi tranzakciós illetékbevétel kormányzati terve. Matolcsy György június 28-i szavaiból az volt kiolvasható, hogy a kormány már 380 milliárd forintos bevételt remél a tranzakciós illetékből. Elmondása szerint ebből 140 milliárdot a kereskedelmi bankok (a Bankszövetséggel kötött megállapodás értelmében, hatezer forintos felső határ mellett), 120 milliárdot az MNB és további 120 milliárdot az államkincstár fizetne be a költségvetésbe. Ez utóbbi tételek kerültek a munkahelyvédelmi akcióterv mögé fedezetként.

Két héttel később érkezett a költségvetési törvényjavaslathoz egy olyan módosító javaslat, amely a tranzakciós illetékből származó bevételi előirányzatot a Matolcsy György által említett 380 milliárd forintról 239 milliárdra csökkentette különösebb indoklás nélkül. Ebből csak az derült ki, hogy 123 milliárd forint a kereskedelmi bankok, a fennmaradó rész pedig a Magyar Államkincstár és a Magyar Nemzeti Bank befizetéseiből adódik (pénzforgalmi szemléletben).

A Portfolio.hu érdeklődésére Banai Péter, a tárca helyettes államtitkára hétfőn elmondta: a jegybanktól 120 milliárd forintos, az államkincstártól 10 milliárd forintos tranzakciós illetékbevétel befizetését várja jövőre a Nemzetgazdasági Minisztérium eredményszemléletben.

LMP: Áder hibázott
Áder hibázott: a sárgacsekk-adó komoly gazdasági és diplomáciai károkat okozhat - véli az LMP. Az ellenzéki párt - közleménye szerint - a múlt héten arra kérte Áder János köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a sárgacsekk-adóról szóló törvényt. A sárgacsekk-adó a spekulációs tőkemozgások helyett az emberek, valamint a termelő és szolgáltató vállalatok átutalásait, be- és kifizetéseit adóztatja meg, további terheket ró a lakosságra és gátolja a vállalatok, különösen a kis- és közepes méretű cégek fejlődését - olvasható a közleményben. Az LMP szerint az adó tárgyalása minden létező eljárási normát felrúgott, semmilyen háttérszámítás nem készült hozzá. Az adóról nem egyeztettek megfelelően sem a Nemzeti Bankkal, sem az Európai Központi Bankkal, ami újabb teljesen felesleges nemzetközi bonyodalmakhoz vezethet.
Az LMP azt kifogásolja, hogy a köztársasági elnök sem az előkészítés hiányosságait, sem a zárószavazás előtti módosító abszurditását, sem a megfelelő egyeztetés hiányosságát nem mérlegelte, és aláírta az új adóról szóló törvényt.


HOZZÁSZÓLÁSOK
 

mantra, 2012.07.24 13:58

Ennyit áderről.
Azért csak a kebel barátokról van szó!
Még akkor is, ha e tv. miatt nem lesz IMF megállapodás.
Mit neki a Magyar gazdaság és a Magyar emberek sorsa?

Többet vártam tőle, mint skicc-vicc- plagitól, de ő is sz@rik az egész országra!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

SzaszaG, 2012.07.24 13:38

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html