Újabb pofon körvonalazódik Magyarországnak és Lengyelországnak

Manuel Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok azt javasolja, hogy az Európai Bíróság utasítsa el a kiküldetésben lévő munkavállalók jogait megerősítő irányelvvel szemben Magyarország és Lengyelország által benyújtott megsemmisítés iránti kereseteket - derül ki az Európai Bíróság csütörtöki közleményéből.
Szabó Zsuzsanna, 2020. május 28. csütörtök, 11:11
Fotó: Getty Images

Az Európai Bíróság főtanácsnoka vélményében emlékeztet, hogy 2018-ban az uniós jogalkotó elfogadott egy irányelvet, amellyel a munkavállalók kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelvet módosította azzal a céllal, hogy e munkavállalók számára magasabb szintű védelmet biztosítson - többek között - díjazásukat, valamint szociális és munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat illetően. A módosító irányelv értelmében a kiküldetésben lévő munkavállalók munkafeltételei teljesítésekor a fogadó, tehát azon tagállamban alkalmazandó szabályokat kell tiszteletben tartani, ahová a munkavállalókat kiküldték.

Másfelől, amikor a munkavállalók 12 hónapot (vagy kivételesen 18 hónapot) meghaladó időtartamú kiküldetésben vannak, a módosító irányelv megköveteli, hogy tekintetükben gyakorlatilag ugyanazokat a munka- és foglalkoztatási feltételeket alkalmazzák, amelyeket a fogadó tagállam munkavállalói tekintetében kell alkalmazni.

Magyarország és Lengyelország pert indított

Magyarország és Lengyelország egyaránt keresetet nyújtott be az Európai Bírósághoz, a módosító irányelv teljes vagy részleges megsemmisítését kérve. Az eljárásokba Németország, Franciaország, Hollandia, Svédország és az Európai Bizottság avatkozott be az Európai Parlament és az Európai Tanács támogatása érdekében.

Manuel Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok úgy véli, hogy a módosító irányelvet a megfelelő jogalap felhasználásával fogadták el. Ebben az összefüggésben a főtanácsnok hangsúlyozza, hogy a munkavállalók kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelvhez hasonlóan a módosító irányelv is kettős célkitűzést követ, amely egyfelől annak biztosítására irányul,

  • hogy a vállalkozások munkavállalóknak a székhelyük szerinti tagállamból történő kiküldésével transznacionális szolgáltatásnyújtásokat teljesíthessenek,
  • másfelől pedig a kiküldetésben lévő munkavállalók védelmére és a vállalkozások közötti, a tagállamokban fennálló különböző védelmi szintekből eredő tisztességtelen verseny megakadályozására.

Joga van módosítani

A főtanácsnok elismeri, hogy a módosító irányelv rendelkezéseinek többsége elsősorban a kiküldetésben lévő munkavállalók védelmére vonatkozik, ami azzal magyarázható, hogy az uniós jogalkotó az EU munkaerőpiacainak az egymást követő bővítéseket és a 2008. évi
gazdasági válságot követően tapasztalt változásaira figyelemmel úgy ítélte meg, hogy elkerülhetetlen az irányelv módosítása. A főtanácsnok kiemeli, hogy az uniós jogalkotó, amikor egy harmonizációs jogszabályt hirdet ki, nem fosztható meg attól a lehetőségétől, hogy ezt a jogszabályt a körülmények bármely változásához vagy az események bármely fejlődéséhez igazítsa.

A főtanácsnok ezen felül hangsúlyozza, hogy az a tény, hogy a módosító irányelv elsősorban a kiküldetésben lévő munkavállalók védelmére összpontosít, nem jelenti azt, hogy az EU szociális politikájának egyes területeire vonatkozó EUMSZ 153. cikk alapján kellett volna azt elfogadni. Egy korábbi jogi aktust módosító jogi aktusnak szokásosan ugyanaz a jogalapja - jegyzi meg a főtanácsnok.

Nem tűnik el a versenyelőny

Manuel Campos Sánchez-Bordona arra is rámutat, hogy a módosító irányelv csak a fogadó állam és a származás szerinti állam hatályos munkajogi szabályozása alkalmazásának koordinációjára szorítkozik, és egyetlen esetben sem rögzíti a fizetendő munkabérek szintjét, mivel az a tagállamok hatáskörébe tartozik. Hasonlóképpen, a kiküldetésben lévő munkavállalók díjazásának egyes elemei továbbra is el fognak térni a helyi munkavállalók díjazásának elemeitől, ily módon nem fognak eltűnni az azon tényleges díjazások közötti különbségek, amelyeket a munkavállalók e két fajtája kap. A fentiek alapján a főtanácsnok úgy ítéli meg, hogy nem fognak teljesen megszűnni az EU alacsonyabb bérköltségű országai azon vállalkozásainak versenyelőnyei sem, amelyek magasabb bérköltségű tagállamokba küldenek ki munkavállalókat.

A főtanácsnok úgy véli, hogy a módosító irányelv elfogadásával az uniós jogalkotó tartotta magát az arányosság elvének követelményeihez, és nem lépte túl nyilvánvalóan a munkavállalók transznacionális kiküldése szabályozásának területén fennálló mérlegelési mozgásterét.

Hajlamosak lehettek csak minimálbért fizetni

A főtanácsnok szerint a módosított irányelv szövegében a "minimális bérszint" kifejezésnek a "díjazás" kifejezéssel történő helyettesítését az igazolja, hogy a munkavállalóik kiküldésekor egyes vállalkozások hajlamosak lehettek arra, hogy számukra a minimálbért fizessék, azok kategóriájától, beosztásától, szakmai minősítésétől és szolgálati idejétől függetlenül, ami a hasonló helyzetben lévő helyi munkavállalókhoz viszonyított bérkülönbségekhez vezetett.

Manuel Campos Sánchez-Bordona továbbá úgy ítéli meg, hogy a hosszú távú (12 vagy 18 hónapos) kiküldetésben lévő munkavállalókra vonatkozó, a módosító irányelv által bevezetett szabályozás igazolt, és a szolgáltatásnyújtás szabadságának arányos korlátozását vonja maga után, mivel azoknak a munkavállalóknak a helyzetéhez igazodik, akiknek nagyobb a részvételük a fogadó állam munkaerőpiacán.

Végül a főtanácsok rámutat, hogy a módosító irányelv nem tartalmaz semmiféle olyan lényegi szabályozást, amely a munkavállalók kiküldetésére vonatkozna a közlekedési ágazatban, és azt csak akkor kell alkalmazni erre az ágazatra, amikor ezzel a céllal elfogadásra kerül majd egy jövőbeni jogalkotási aktus.

A főtanácsnok e tekintetben elutasítja Magyarország azon érvét, miszerint az az utalás, amelyet a módosító irányelv tesz erre a jövőbeni jogalkotási aktusra, már önmagában az EUM-Szerződés azon rendelkezése megsértésének minősül, amely a szolgáltatásnyújtás szabadsága elvének a közlekedési ágazatban való alkalmazására vonatkozik.

Minderre tekintettel a főtanácsnok azt javasolja az Európai Bíróságnak, hogy teljes egészében utasítsa el a Magyarország és Lengyelország által benyújtott megsemmisítés iránti kereseteket.

Az Európai Bíróság közleménye emlékeztet, hogy a főtanácsnok indítványa nem köti az Európai Bíróságot. A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az uniós bíróság elé. A testület bírái most kezdik meg a tanácskozást az ügyben, az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Aomori, 2020.05.28 16:26

@krix7: A német földeken dolgozó románok nem kiküldöttek, nem a román állam vagy valamelyik romániai vállalat küldte külföldre dolgozni őket, hanem egyéni munkavállalók. Viszont visszafelé is elsülhet a dolog, mert sok Nyugat-Európai munkavállaló dolgozok Kelet-Európai államokban, akik nem vennék jó néven, ha rájuk is vonatkozna ez az idióta előírás.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

znojmo, 2020.05.28 13:39

Ezeket nem pofozni kell, hanem kirúgni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix7, 2020.05.28 12:09

"a módosító irányelv megköveteli, hogy tekintetükben gyakorlatilag ugyanazokat a munka- és foglalkoztatási feltételeket alkalmazzák, amelyeket a fogadó tagállam munkavállalói tekintetében kell alkalmazni"

Most akkor mi lesz a német földeken állatként tartott román mezőgazdasági munkásokkal?

"A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az uniós bíróság elé."

Hát igen, ez lenne a munkája, de vajon ezt ő is tudja?
:D
:D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

toferi41@freemail.hu, 2020.05.28 11:35

Most akkor ebben a perben hogyan képviseli a magyar munkavállalók érdekeit?Mesélje már el valaki!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html