Az AB döntése szerint a 2012 után kialakított rendszerben olyan emberekről állapították meg, hogy sokkal jobban vannak, akik nem voltak sokkal jobban, csak egy új vizsgálattal ugyanolyan rokkant embereknek jobb százalékos értékeket adtak, s erre hivatkozva drasztikusan megvonták a rokkantsági ellátásukat, sokaknak nagyon komoly anyagi gondokat okozva ezzel.  Emiatt a rokkantsági ellátást átalakító 2011-es törvény bizonyos részei ellentétesek az Emberi Jogok Európai Egyezményével - olvasható a portál cikkében.

A döntés értelmében az AB előírja a bíróságoknak, hogy a rokkantsági ellátásuk visszavágása miatt pereket indítók ügyében ne a százalékos minősítéseket vegyék figyelembe , amiket a 2012-es új rendszerben kaptak az emberek, hanem azt, hogy ténylegesen javult-e az emberek egészségügyi állapota. Az Országgyűlésnek pedig azt, hogy 2019 március 31-ig módosítsa úgy a törvényt, hogy az ne sértse a strasbourgi emberi jogi egyezményt.

Kapcsolódó

Akik nem törődtek bele, hogy a vizsgálat szerint jobban lettek, miközben mégsem, beperelték az államot. Az Alkotmánybírósághoz fordulókat akkor visszautasították. A strasbourgi emberi jogi bíróság két ügyben is megállapította meg, hogy azzal, ahogy a magyar állam lecsökkentette a rokkantnyugdíjasok támogatását, megsértette az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményt.

Az ügy a Kúria előtt is megfordult, amikor is a Kúria úgy ítélte meg, hogy az előttük lévő esetben ugyanúgy fennáll, hogy a magyar jogszabály egy pontja megsérti az európai egyezményt, ezért arra kérte az AB-t, vizsgálja meg ezt, mert csak az AB-nek van joga kimondani, hogy egy magyar jogszabály nemzetközi jogba ütközik. Az AB pedig (lényegében) igazat adott a Kúriának.

A KSH 2016-os mikrocenzusa szerint 2011 és 2016 között 180 ezer fővel csökkent a rokkantsági, rehabilitációs és vagy egyéb egészségkárosodási ellátásban részesülők száma. Arról azonban nincs adat, hogy hányan voltak és mi lett azokkal, akiknek a drasztikusan lecsökkent támogatás miatt ellehetetlenül a helyzetük.

Az AB döntése felülírta az eddigi rendszert. Az viszont kérdéses, hogy a Parlament mennyire veszi majd komolyan az AB határidejét és kijavítja-e azokat a rendelkezéseket, amelyek a döntés szerint nemzetközi emberi jogokat sértenek - írja az Index.