Fontos kölcsönétől szabadult meg a magyar kormány

Nemrégiben jártak le az Orbán-kormány első kínai kötvényei - vette észre az Mfor.hu.
Domokos László, 2019. május 2. csütörtök, 12:12
Fotó: Shutterstock

Még 2016. április 25-én 2,5-szeres túljegyzés mellett 1 milliárd jüan (154 millió dollár) értékben adott el az ÁKK Zrt. a devizakötvényből 6,25 százalékos kamat mellett. Az értékesítésből befolyt összeget aztán az adósságkezelő Központ euróra váltotta át, a devizamozgásokból fakadó kockázatok mérséklése érdekében. Így a múlt héten visszafizetendő összeg 44,06 milliárd forintot tett ki - írta a portál.

Az akkori indoklás szerint a tranzakciónak nem az volt a lényege, hogy sok pénzt begyűjtsön Budapest, hanem az, hogy Magyarországot megismerjék az ázsiai befektetők. Kínában ugyanis sokkal nagyobb jelentősége van a személyes bizalomnak, ami Magyarország szempontjából kifejezetten jó - mondta akkoriban Barcza György ÁKK-vezér, azt is hozzátette: számos alkalommal szóba került, hogy az elmúlt negyven évben Magyarország sosem kért még csak államadósság fizetési átütemezést sem, ami nem mondható el minden régiós országról.

Majd Magyarország a kínai belső piacon bocsátott ki hároméves államkötvényt 1 milliárd renminbi (jüan), azaz 130 millió euró összegben 2017. júliusában, 4,85 százalékon, 2018 végén pedig a kétmilliárd jüan értékben, 1,7-szeres túljegyzéssel, hároméves futamidejű, 4,3 százalékos kamatozású pandakötvényt értékesített a magyar állam Kínában. Ezzel lezárult a 2017-ben indított hárommilliárd jüan összértékű program.

Idén ez volt a harmadik és egyben utolsó devizakötvény-lejárat, bár ez nem jelenti azt, hogy az év hátralévő részében a kormány nem előtörleszthet, mint arra volt már példa. Majd 2020ban is mindössze három devizakötvény-lejárat lesz esedékes: januárban egy 10 éves futamidejű dollárkötvény jár le 1,7 milliárd dollár értékben, februárban 860 millió eurót kell visszafizetni egy 15 éves futamidejű kötvény lejáratakor, majd júliusban egy újabb egy milliárdos jüankötvény törlesztése válik esedékessé.

Elsőként Nagy-Britannia bocsátott ki jüanban (renminbi, RMB) denominált szuverén kötvényt. A brit állampapír volt az első jüanban denominált nem kínai szuverén kibocsátás. A 2014. októberében 2 milliárd jüan értékben meghirdetett 3 éves lejáratú kötvényre 5,8 milliárd jüan ajánlatot tettek az elsődleges forgalmazók. A kincstár a túljegyzésre a kibocsátást 3 milliárd jüanra (mintegy 300 millió font-sterling) emelte 2,70 százalékos hozammal. A kibocsátás főszervezőjeként a Bank of China, a HSBC és a Standard Chartered pénzintézetek konzorciuma működött közre.

HOZZÁSZÓLÁSOK