Kínai óriásberuházás Magyarországon? - így látja Orbán bizalmasa

Teljesítményfokozó szerepet is szán a külpiaci aktivitásban a megnyitandó kereskedőházaknak Szijjártó Péter. A Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a már itt lévő multik további beruházásaihoz ígér adminisztratív segítséget, valamint azon dolgozik, hogy tető alá hozzanak egy nagyobb méretű, zászlóshajónak számító kínai beruházást. Tapasztalatai szerint az amerikai nagyvállalatok vezetői elégedettek a magyarországi gazdasági környezettel.
Ádám Viktor, 2012. augusztus 2. csütörtök, 07:15
Fotó: Napi.hu

A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

− Hogyan esett önre Orbán Viktor választásra?

− A miniszterelnök jelezte, hogy szüksége van olyan emberre, aki mellette összefogja a külgazdasági és a külpolitikai területet. Az a feladatom, hogy a keleti nyitás politikájának sikerét segítsem.

− Kitűztek konkrét, számszerűsített exportnövekedési vagy tőkebeáramlási célokat?

− Inkább érzést fogalmaztunk meg: az itt lévő vállalatok érezzék úgy, hogy valóban megbecsülést élveznek. A legnagyobb befektetőkkel személyesen találkoztam és kértem őket, hogy ha elintézendőjük van az állami szektorral, azt nekünk is jelezzék, hogy figyelemmel tudjuk kísérni, megfelelő módon kezeli-e ügyüket az államigazgatás. Az is célunk, hogy érjenek el a konkrétumok szintjéig a kétoldalú megállapodások.

− Milyen eredménnyel volna elégedett?

− Ha Magyarország az ingatag nemzetközi környezetben stabil ponttá válna. De 2014-ben biztosan mérleget kell majd vonni. Ha akkor jóval többen fognak dolgozni, mint 2010-ben − és feltételezzük, hogy ebben szerepe van annak is, hogy a külföldi vállalatok hogyan érzik magukat Magyarországon, illetve hogy mennyire volt sikeres a külkapcsolatok építése −, elégedettek leszünk.

− Ön nyolc − török, kuvaiti, azeri, szerb, vietnami, szlovák, macedón és montenegrói − gazdasági vegyes bizottság elnöki posztját is betölti. Ezek között melyik terület tűnik a legígéretesebbnek?

− Nehéz rangsorolni, de az azeri nagyon biztató, ott hét iparággal kapcsolatban is általános megállapodás született és ez már a vegyes bizottság következő, októberi ülésén konkrét megegyezéssé formálható. A jövőben hasonló teljesítményt várok a többi relációtól is, ezért szeretném felpörgetni, hatékonyabbá tenni a vegyes bizottságok rendszerét, mert azt gondolom, hogy ezekben a korábban gondoltnál nagyobb potenciál van. E testületek kínálják a legjobb lehetőséget arra, hogy saját cégeinknek a másik ország piacán lehetőséget teremtsünk. Most ugyanis, amikor a magyar gazdaság az európai válság miatt nehéz helyzetben van, kulcsfontosságú, hogy a cégeink külföldi érvényesülését segítse az állam.

 

A versenyt erősítik a kereskedőházak


− A kereskedőházaknak mi a feladata a Nemzeti Külgazdasági Hivatalhoz (HITA) és a külgazdasági szakdiplomata-hálózathoz (kgsz) képest?

− A kgsz-hálózatot áttekintettük, és az a döntés született, hogy 50 országban 63 szakdiplomata szolgál a következő időszakban. A rendszer véglegesítése folyamatban van. Ez a létszámban kis változást és átcsoportosításokat jelent azért, hogy a külgazdasági stratégiának megfelelő országokra koncentráljunk. Kínára egyértelműen nagyobb hangsúlyt kerül, más országokban (a Napi Gazdaság információi szerint a nyugat-európai államokban − a szerk.) viszont lehet, hogy egy szakdiplomata is el tudja látni a feladatokat a nagykövetség munkatársainak segítségével. Az első kereskedőházak Bakuban, Moszkvában, Pekingben és Rijádban jönnek létre, szeptember 1-jéig szeretnénk felállítani a házak központi intézményét is. A kereskedőházak kifejezetten a kkv-kra összpontosítanak, a nagyvállalatoknak − méretükből és finanszírozási képességeikből adódóan − más típusú segítségre van szükségük. (Lapunk úgy tudja, hogy a kereskedőházakban külkereskedők dolgoznak majd, feladatuk konkrét üzletek tető alá hozása, partnerek felkutatása lesz − a szerk.).

− A HITA és a kgsz-hálózat is hasonló feladatot lát el − borítékolhatóak a konfliktusok a rendszerben.

− Mindezt inkább teljesítményfokozásként fogom fel: megvan, hogy a HITA és a szakdiplomaták meddig tudnak elérni, a kereskedőházaknak kiterjedt kapcsolatok felépítésével kell növelniük a rendszer hatékonyságát. Mindehhez szorosan kapcsolódik, hogy koncentráltabbá tettük a külgazdasági rendszert, hiszen a Mehib Zrt. és az Eximbank Zrt. is a nemzetgazdasági tárca (NGM) alá került. A két intézmény közös vezetője azt a feladatot kapta a minisztertől, hogy az eddiginél bátrabb és aktívabb hitelezési és kockázatbiztosítási politikát folytasson, ezért expanziós tervet kell kidolgoznia. E terv jogszabályi-költségvetési hátterét az NGM készíti el annak érdekében, hogy új banki termékek jöjjenek létre.


Napi Gazdaság, Kummer János

 

Gyorsabb ügyintézés jöhet


− Miért kellett mennie a kormányfő korábbi külgazdasági megbízottjának, Becsey Zsoltnak és stábjának?

− Nem volt személyes motivációja a döntésnek, pusztán olyan ember került a posztra, aki élvezi a bizalmamat.

− Mit fognak másként csinálni, mint a korábbi csapat?

− A külügyi és külgazdasági államtitkárság egyik feladata annak biztosítása, hogy az államigazgatás megfelelően kezelje a Magyarországon tevékenykedő külföldi beruházók ügyeit. Ha egy cég most gyárat akar építeni vagy bővíteni, három-négy minisztérium és azok hivatalai illetékesek eljárni. Az a feladatunk, hogy a több tárca illetékességi körét is érintő beruházási ügyekben a gyors, ésszerű és méltányos döntéshozatalt segítsük a kormányzati struktúrán belül. Ha valahol elakadás van, azt politikai szinten − politikai államtitkári értekezleten vagy a kormányülésen − jelezzük. Az a célkitűzésem, hogy a Magyarországon magyar embereknek munkát adó cégek ügyeit az állami szervek gyorsan és méltányosan intézzék, ehhez pedig részben új szerkezetre és új személyekre volt szükség. Egy mindössze négyfős főosztályról van szó, nem akarok bürokráciát építeni.

− Ezek szerint most nem történhetne meg az Apollo Tyres elüldözése?

− Az biztosan nem történhet meg, hogy bürokratikus kukacoskodással, annak megmagyarázásával, hogy mit miért nem lehet megvalósítani, bukjunk el egy beruházást.

− Ennek érdekében törvénymódosítások is elképzelhetők?

− A bürokrácia visszaszorításában a kormány tovább akar menni. Nem újdonság, hogy akár a régészeti, akár a környezetvédelmi kérdésekben bőven van felülvizsgálatra szoruló momentum. Egy-két hónap tapasztalatai alapján leszek majd abban a helyzetben, hogy miniszterelnök úrnak javaslatot tegyek, milyen szabályokon lehetne egyszerűsíteni a magyarországi befektetések megkönnyítése, ésszerűsítése érdekében.

 

Egyelőre nincs döntés kínai befektetésről


− A jelenlegi kormánynak lesz olyan, mérföldkőnek számító beruházási döntése, mint amilyen a Mercedes-gyár?

− Az biztos, a világgazdasági környezet nem annak kedvez, hogy óriási beruházásokról hozzanak sorozatban döntést a nyugati gazdasági szereplők. Emiatt is van létjogosultsága a keleti nyitás politikájának, amelynek révén kiegészíthető a nyugati integrációban való sikeres részvételünk. Ennek kapcsán folyamatosan vannak egyeztetések arról, hogy nagyobb gyártókapacitások kerüljenek ide akár kínai, akár más cégektől, és amint olyan fázisba ér egy projekt, hogy konkrétumokról tudjunk beszélni, tájékoztatást fogunk adni. Nagyon fontos volna, hogy egy nagy zászlóshajó-projektet nyélbe tudjunk ütni, az megnyithatná az utat a további befektetések előtt is. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter arról tájékoztatott, hogy mióta átvette a kormánybiztosi posztot, gőzerővel dolgozik azon, hogy ilyen zászlóshajó-projektek létrejöjjenek.

Legalább ilyen fontosnak tartom, hogy a már Magyarországon működő nagy külföldi beruházók számára olyan környezetet teremtsünk, amely őket újabb és újabb fejlesztésekre sarkallja. Kiemelkedő jelentősége van ezért annak a mintegy harminc külföldi befektetővel aláírandó stratégiai keretmegállapodásnak, amely az innovációs tevékenység támogatására, a képzési együttműködésre, valamint a beszállítói láncban a magyar részvétel növelésére fokuszál.

− Mi számít zászlóshajó-projektnek?

− Termelőágazatot érintő, ezres nagyságrendű munkahelyteremtéssel járó beruházás.

− Hogyan áll az egymilliárd eurós kínai fejlesztési hitelkeret projektekkel való feltöltése?

− Folyamatosak az erre vonatkozó tárgyalások. A kínai miniszterelnök a közelmúltban Varsóban világossá tette, hogy elsősorban a határokon átnyúló közép-európai régiós projektek számíthatnak a befektetők figyelmére. Ki kell használnunk azt, hogy az európai terjeszkedéshez egy elosztóközpontra van szüksége a kínai cégeknek, vagyis fontos a régiós együttműködés, de egyéniben is versenyzünk.

 

Most a munkahelyteremtés a legfontosabb szempont


− A beruházások megítélésénél a munkahelyteremtés vagy a magas hozzáadott érték számít? Vannak-e preferált ágazatok?

− Most elsősorban munkahelyteremtésre van szükség, így ez a fő szempont, de a hozzáadott érték magas szintje is fontos. Preferált ágazatok nincsenek, de nem véletlenül mondjuk, hogy termelési központtá akarunk válni és hozunk kifejezetten ezt a szektort erősítő szabályokat.


Napi Gazdaság, Kummer János

− A nekirugaszkodás közepette a kötött segélyhitelek, mint a hazai cégek külpiaci tevékenységét támogatni hivatott konstrukciók rendszere, leülni látszik.

− Tény, hogy az elmúlt időszakban nem voltak épp felfutó ágban, de ezt megint csak a világgazdaság általános állapotára vezetem vissza. A Mehibbel és az Eximbankkal átnézzük a segélyhitel-megállapodások listáját, így a nyár végén már javaslatot tehetünk arra, hogy miként alakítsuk a jövőben ezt a rendszert. Arra kell fokuszálni, hogy azok a vállalatok, amelyek így esélyt kapnak, ott is tudjanak maradni a piacon.

 

A befektetők elégedettek Magyarországgal


− A Bloomberg által nemrégiben megkérdezett multicégek vezetői arról panaszkodtak, hogy kiszámíthatatlan a gazdaságpolitika, túlságosan nagy terhet jelentenek a különadók. Önnek mik a tapasztalatai?

− A múlt héten jártam Washingtonban, és többek közt a GE, a Citibank, a Delphi és az Oracle vezetőivel találkoztam. Jólesett hallani a gazdasági környezetre vonatkozó elégedettségüket. Vannak olyan vállalatok ma Magyarországon, amelyeknek a méltányos közteherviselésre irányuló kormányintézkedések miatt nagyobbak lettek a terhei. Akad, amely kampányt is vezényelt ellenünk Brüsszelben, de a vállalatok döntő többsége − mindenekelőtt a termelésben működők − elégedettek a körülményekkel. Ez abból is leszűrhető, hogy amíg a miniszterelnök személyes munkatársa voltam másfél hónappal ezelőttig, minden héten akadt legalább egy-két olyan program, amikor külföldi cég bővítését, új munkahelyek létesítését jelentették be. Amikor az Opel, a Mercedes vagy az Audi elindítja vagy bővíti termelését egy országban, nem beszélhetünk arról, hogy hiányozna a befektetői bizalom.

− Ezek a befektetői döntések az előző kormány idején születtek meg.

− Ezeket folyamatban szemlélem, hiszen nyilvánvaló, hogy egy befektetésről döntő cégvezető nem négyéves ciklusokban gondolkodik.

− Említette a Citibankot is, pedig a bankok nem tartoznak épp az adórendszer-változtatások nyertesei közé.

− A Citibankkal is nagyon jó hangulatú találkozóm volt, de az is igaz, hogy a cég azon bankok közé tartozik, amely nyereséges volt az elmúlt három évben is.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Tacitus, 2012.08.02 15:04

FIGYELEM ! Végre egy igaz mondás :
??., pusztán olyan ember került a posztra, aki élvezi a [kormányfő ] bizalmát?..

Különben az egész röhejes, pl. ..?Tapasztalatai szerint?, ennek a papagájnak, ennek a aparatchiknak, aki szintén soha nem dolgozott.
A nyelvezet pedig mint a 60s éveké.

Nagy sikerek előtt álunk, sok adófizető pénzből. Ezekre most is fogadnám.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

2gyerek, 2012.08.02 15:01

Kínának is csak egy felvevőpiac kell,meg olcsó ,képzett munkaerő,na ez nem mindig jár együtt.Vagy minőséget,vagy mennyiséget.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

labandy, 2012.08.02 13:38

Ázsiai féleségek, amolyan közép európai parizerek vagyunk..jöhet a kínai óriás és a narancssárga veszedelem. Teng-hsziaó-el-qurbán minden ídők közép európai ázsiai párizsak császára. felcsútra gyors vasutat építenek a kínaiak. ez aztán az óriás beruházás, persze a nyomorult ájemef hiteléből, mi szépen feljövünk mint a talavíz a nyugat + alámerül a Marina árokba mert az oligofrén skizoid buga jakab Tusnádfürdön a fülkések akadémián elképzelte mint Móricka.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

RealMan, 2012.08.02 13:16

Hát igen, az askenázik mindig meg vannak elégedve a multikkal, mert a pénz mindig a pénzhez vándorol. Ez pedig aranyigazság, ahol adni lehet ott kérhetnek is. A magánzsebekbe bőven jut, juthat vagy jutott kis baksis előnyös megállapodásért cserébe. Ebből csak a nagy magyar átlag maradt ki, de a kollaboráns kormány, amely nagyon kezd hasonlítani az 1919 vagy 1933-as kormányokhoz, szóval a diktatúra és a korrupció igen csak a Fidesz-hez köthető szavak kezdenek lenni, talán sokkal súlyosabb vonatkozásban mint az korábban az mszp vagy szdsz esetében...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Edvard, 2012.08.02 10:14

"Inkább érzést fogalmaztunk meg"
:D
Hát igen, ha számokat tűznének ki, az túlságosan kitűnne, ha nem teljesítették őket.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html