Téves az a széles körben elterjedt nézet, hogy hazánk energiahordozókban szegény ország; szén- és lignitkészletünk, a nemkonvencionális szénhidrogén tartalékaink, valamint a geotermális potenciálunk növekvő hasznosítása hosszú távon is jelentősen növelheti Magyarország ellátásbiztonságát és lényegesen csökkentheti importfüggőségünket - olvasható a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Ásványvagyon-hasznosítási és készletgazdálkodási cselekvési tervében. Az anyagban némi moralizálás is helyet kap, mondván "egykori bányavidékeink rohamos erkölcsi, környezeti és humánerőforrás pusztulása még napjainkban is jelentős gazdasági és szociális kockázatot jelent".

Az energiapolitika szinten tartaná, esetleg növelné a szén szerepét a villamosenergia-termelésben, fokozná a hazai szénhidrogén-készletek kutatását és kitermelését, és vizsgálná a nemkonvencionális készletek kitermelésének technológiai és környezeti feltételeit. Közben azért azt is elismeri, jelenleg a hazai szén- és lignitvagyon energiaellátásunk stratégiai tartaléka, azonban ha környezetbarát alkalmazására lehetőség nyílik, hasznosítása fokozatosan megvalósulhat. Így a hazai szénbányászatból jelenleg származó primerenergia éves mennyisége a hazai szénvagyon bázisán megduplázható. A növekmény éves szinten közel 1,5-2 milliárd köbméter földgáz importtal egyenértékű, aminek ilyen jellegű kiváltása jelentősen javíthatja a külkereskedelmi mérleget (a magyarországi éves földgázfogyasztás meghaladja a 11 milliárd köbmétert). A nem-konvencionálisan kitermelhetőként besorolt 25 millió tonna gázkondenzátum és 2341 milliárd köbméter földgáz ugyan egy nagyságrenddel meghaladja az eddig ismert hagyományos földgáz mennyiségét, azonban az értékek kritikusan kezelendők, mivel a készlet kitermelhetősége jelenleg nem bizonyított.

Az egyéb energiahordozókkal kapcsolatos lehetőségek között rögzíti a tervezet a hasadóanyag-bányászat újraindítási lehetőségének - egyébként már folyamatban lévő vizsgálatát. A működése alatt a pécsi uránbánya 16,4 millió tonna uránércet termelt, amely 20 672 tonna fém uránt tartalmazott. A bezáráskor visszahagyott, megkutatott földtani ércvagyon ennél még számottevően több, 26,8 millió tonna érc és 31 373 tonna fém urán. A vonatkozó kormányhatározat alapján, amennyiben a kitermelés gazdaságos, abban az állami tulajdonú Mecsek-Öko és Mecsekérc Zrt-ken keresztül az Állam is közvetlen szerepet vállalhat.

Bizonytalan szabályozás

A geotermia kapcsán a Nemzeti Energiastratégiában rögzített 2020-as célokat erősíti meg a terv, elismerve ugyanakkor, hogy a megvalósítást a szabályozás és a támogatási koncepciók bizonytalansága, valamint a földtani és gazdasági kockázat is hátráltatja. A geotermikus energia részaránya a megújulók közt 2010-ben 9 százalék volt, összesen közelítőleg 4,5 petajoule/év geotermikus, földhő eredetű hőteljesítményt hasznosítottak Magyarországon a fűtés-hűtés szektorban. Ezzel szemben az elvégzett becslések alapján Magyarország 2020-ig kitermelhető vagyona - ha lenne elég gazdasági háttér az azonnali megvalósításhoz - 1700 petajoule, fokozatos megvalósítás esetén is ennek körülbelül fele (850 petajoule) érhető el.

Szót ejt ugyanakkor a cselekvési terv a ritkaföldfémekről is, a kezdeti felmérések biztató eredményei indokolják a felmérés folytatását és pontosítását a szövegezők szerint. 2011 elején Kína saját ásványkincseinek védelme érdekében korlátozta a ritkaföldfém kivitelt. Az ellátási nehézségek, illetve az ettől való félelem a ritkaföldfémek árát rendkívüli módon megemelte, különösen az utóbbi két évben. Ezek az előzmények több államot, köztük Magyarországot is arra sarkalták, hogy intenzív kutatásokba kezdjen saját ritkaföldfémforrások után. A rohamos technológiai fejlődés során a ritkaföldfémek nélkülözhetetlenekké váltak, mind a stratégiai jelentőségű hadiipari és "high-tech" fejlesztésekben, mind pedig a mindennapokban használatos tárgyak alkatrészeinek alapanyagaként (például energiatakarékos izzók, színes televízió, mobiltelefon, képernyő, autókatalizátor). A reménybeli területek közül egyedül a vörösiszapról rendelkezünk kellő számú méréssel ahhoz, hogy egy előzetes készletbecslés készülhetett a ritkaföldfémekre. A hazai vörösiszap tározókban elhelyezett mintegy 50 millió tonna anyagra számolva mintegy 52-60 ezer tonna teljes (a ritkaföldfémek közé tartozó összes elem) ritkaföldfém készlettel számolhatunk.

A magyarországi vörösiszapban található ritkaföldfémek becsült mennyisége ugyan nem vethető össze a nagy tartalékokkal rendelkező országok készleteivel, de nagyobb, mint egyes, jelenleg is termelő országok készlete. A vörösiszapban tapasztalt ritkaföldfém-koncentráció hasonló a kínai, jelenleg is művelés alatt álló ritkaföldfém-tartalmú agyagtelepekben mértekhez. A vörösiszap ilyen célú hasznosítása mellett szól, hogy valószínűleg könnyen kitermelhető és viszonylag egyszerű módszerekkel kinyerhető. További előnye a hazai alapanyagnak, hogy némely olyan ritkaföldfém-fajtából (például neodímium, diszprózium, európium, terbium) is mutat dúsulást, amelyek a prognózisok szerint hiányként fognak jelentkezni a világpiacon.

A tárca a közigazgatási egyeztetéssel párhuzamosan társadalmi véleményeztetésre bocsátotta a cselekvési tervet a kormányportálon, az észrevételeket február 25-ig várják. Az előkészítésben más szakmai-iparági szereplők mellett a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, valamint a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet szakértői is közreműködtek.