A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke A Bajnai-kormány tavaly nyáron határozott az államháztartási intézményeknél működő kincstárnoki rendszer felállításáról, amely tavaly október óta működik. A kincstárnokok a Magyar Államkincstár, illetve a pénzügyi tárca köztisztviselői, akik rendes munkájuk mellett látják el a húsz minisztérium, illetve költségvetési fejezet felügyeletét. A kincstárnokok - nem keverendők össze a kincstári biztosokkal, akik a nagy adósságot felhalmozó költségvetési intézmények rendbetételéért felelnek - a tárcáknál a gazdálkodás ésszerűségéért, a követelések behajtásáért, valamint az indokolatlan, célszerűtlen kifizetések megakadályozásáért felelősek. Amennyiben egy kincstárnok egy számlának nem látja a célszerűségét vagy a fedezetét, akkor konzultációra a felügyelt költségvetési fejezet miniszteréhez fordulhat, ha ezután is nézeteltérés van az ügyben, akkor a pénzügyminiszter veszi kezébe az ügyet. A kincstárnoki rendszer bevezetése előtt a pénzügyi tárcának gyakorlatilag semmilyen eszköze nem volt a minisztériumi kiadások kordában tartásához. A Pénzügyminisztérium (PM) tapasztalatai szerint a szisztéma a vártnál jobb eredményt hozott, és kiderült: a tárcákat már önmagában a kincstárnokok léte fegyelmezettebb gazdálkodásra ösztönzi. A PM elégedett a rendszer működésével, az elmúlt fél évben több alkalommal a költségvetés kiadási oldalának teljesítését a szigorú gazdálkodási fegyelemmel, illetve a kincstárnoki kontrollal indokolták. A kincstárnokok tevékenysége sokban hozzájárult ahhoz, hogy 2009-ben tartani tudtuk a tervezett szigorú kiadási limiteket. Idén a január és a február is azt bizonyítja, hogy semmiféle elfutás nem volt a kiadási oldalon - tudtuk meg a szaktárcától. A kincstárnoki rendszer választások utáni fenntartása mellett szól, hogy így a PM - illetve a kormányfő, aki kinevezi a kincstárnokokat - pénzügyi kontroll alatt tarthatja a minisztériumokat. Ráadásul a kincstárnokok kivétel nélkül többéves - sokszor több évtizedes - tapasztalatú köztisztviselők, vagyis a politikától messze tevékenykedhetnek. Ugyanakkor a leendő tárcavezetők gazdálkodási önállóságuk megcsorbítóit láthatják a kincstárnokokban, így ellenállhatnak a rendszer további működésének.