A mindenkori Pénzügyminisztériumban, amit ma már Nemzetgazdasági Minisztériumnak hívnak a július elsejei dátumnak mindig is kitüntetett szerepe volt. Ugyanis az államháztartási törvény előírása szerint a költségvetés általános tartalékából az első félévben annak csak 40 százalékát lehet elkölteni, így a második félévben szabadul fel a keret nagyobbik fele. Ennek a szabálynak a múltban a jelenleginél is nagyobb szerepe volt, hisz a 2010 előtt a költségvetés mindenkori tartaléka - ami a gyakorlatban a kormány házipénztára - évi 40-60 milliárd forintot tett ki. Az elmúlt négy évhez hasonlóan idén ennek az összegnek a dupláját-tripláját szavazta meg a parlament a kormánynak, így a kabinet az idén 113 milliárd forintból gazdálkodhat, illetve annak a 40 százaléka jutott az első hat hónapra.

Az első félévben a kormány 42,1 milliárd forint értékben költött a tartalékból vagyis három milliárd forint híján, de tartotta a 40 százalékos szabályt. Ennek fényében nem meglepő, hogy az elmúlt három hétben 5,1 milliárddal gyorsan megcsapolta a kormány "a rendkívüli kormányzati intézkedések sorát" - ez a kifejezés takarja a tartalékot a költségvetésben.

Mindeközben a kormány arról is döntött, hogy az államháztartás hiányát 152 milliárd forinttal megemeli - annak érdekében, hogy közszolgáltató cégeket államosíthasson, ezzel párhuzamosan pedig 110 milliárd forintnyi kiadás zárolásáról is döntöttek.

A kormány a múlt héten szakmányban döntött a kisebb-nagyobb költésekről: a legnagyobb tétel a rendőrség költségvetésnek  2,3 milliárd forintos növelése volt. A kormányhatározat szerint "Magyarország lakosságának biztonságérzetét javító közbiztonsági program végrehajtásának finanszírozásához" kapják a pénzt a rendőrök, ebből bruttó 1,4 milliárd mehet a bérekre míg 905 millió forint mehet a dologi kiadásokra. Szintén ekkor döntött a kormány arról, hogy 1,5 milliárd forinttal támogatják az adófizetők az ingyen vizet a mezőgazdasági vállalkozásoknak az öntözéshez.

Közpénzek Lázárnak és egy magánalapítványnak

Kisebb, ám annál érdekesebb összegekről is döntött a kormány: Július 7-én 145,8 millió forintot kaptak "DNS-profil meghatározás többletkiadásainak finanszírozására" az Igazságügyi Minisztérium alatt működő igazságügyi kutatóintézetek. A Hvg.hu kiderítette, hogy a 145,8 milliós támogatás az miniszterelnök lányának tavaly szeptemberi esküvőjén eltűnt két mobiltelefon utáni nyomozás során alkalmazott DNS-vizsgálatok költségeit fedezi. Több hónapos rendőrségi és kormányzati terelés után az internetes portálnak mostanra sikerült kiderítenie, hogy a szeptemberi esküvőn Orbán Viktor miniszterelnök telefonja(i) tűntek el.

A kormány egy másik döntésével 475 millió forintot kap a Lázár János vezette Miniszterelnökség szabad felhasználásra. A kormány az idén csak a Miniszterelnökségnek 7,2 milliárd forintot adott, ennek a pénznek túlnyomó többségét ismeretlen célra fordították, mondván ezek a pénzek részben titkos célokra mentek, ahogy a kormány közleménye fogalmazott, a pénzek felhasználásának célja"minősített" adat.

Ugyanezzel a kormányhatározattal 220 millió forintot kapott működésre és feladatai ellátására egy magánalapítvány, a Batthyány Lajos Alapítvány.

Fideszes, KDNP-s az alapítványban

A Batthyány Lajos Alapítvány egy magánalapítvány, amit 1991-ben hoztak létre Antall József miniszterelnök kezdeményezésére. A szervezet elnöke jelenleg Granasztói György történész, aki az előző Orbán-kormány alatt a Miniszterelnökségen belül vezette az újra életre hívott állami díj, a Corvin-lánc irodáját, intézte annak adminisztratív ügyeit, havi 600 ezer forintért. Az alapítvány tiszteletbeli elnöke Batthyány Ádám, az igazgatótanácsának tagja Antall Péter, Semjén Zsolt, Barsiné Pataky Etelka, Rogán Antal, Granasztói György és Szájer József. A szervezet honlapja szerint az alapítvány vagyonát "a magyar politikai kultúrát és polgárosodást támogatni kívánó magyar és külföldi magánszemélyek, hazai és nemzetközi intézmények gyarapítják". A szervezet "köszönettel fogad adományokat és támogatást azoktól, akik céljait és szellemiségét magukénak érzik". A cél pedig a "magyar nemzet iránt elkötelezett, az európai egység irányába mutató, a közös keresztény értékek és a demokratikus, képviseleti kormányzás alapján álló magyar közélet támogatása". Mindezt konferenciák, beszélgetések szervezésével, kiadványok megjelentetésével teszi.

A kormány 505 millió forintot adott a Szépművészeti Múzeum működésére, kiállításainak támogatására, a Lakiteleki Népfőiskola épületeinek felújításra 172 millió forintot szavaztak meg. Ez csak az első ütem kivitelezésére és a második ütem megtervezésre elegendő, a kormány arról is döntött, hogy a népfőiskola további támogatásokat kapjon a 2015-ös költségvetésből.