A bankok a korábbi várakozásokkal ellentétben újra szigorítottak a hitelezési feltételeken, amihez új elemként nagyban hozzájárult az alacsony jövedelmezőség. A bankadó tehát (bár ezt a szót az MNB-ben ki sem ejtették) elérte, hogy a hitelkínálat négy éve tartó csökkenése ne érjen véget - amire amúgy az előző két hitelezési felmérés eredménye utalt.
Nemzetközi összehasonlításban is jól látszik, hogy a hazai bankszektor regionális versenyképességének romlása miatt nálunk az átlagosnál nagyobb a visszaesés. Mindennek eredménye, hogy a magyar bankrendszer csak korlátozottan tudja a hitelezésen keresztül a gazdaság jövőbeli növekedését finanszírozni.


A vállalati hitelezésben a legrosszabb a helyzet, de a lakosságinál is látszanak igen kedvezőtlen jelek. A lakáscélú kölcsönöknél is szigorítottak a bankok. A következő félévben azonban ez a terület az, ahol talán némi élénkülésre lehet számítani a bankok hitelhajlandósága terén. Az autóhiteleknél a jegybanki szakértők úgy látják, hogy már elérhettük a gödör alját.


A hitelportfolió romlásánál azonban nem ez a helyzet. Az átstrukturált hitelek aránya a teljes lakossági jelzáloghitel állomány hét százalékáról kilenc százalékára nőtt. Ez a folyamat pedig nem állt meg.

A háztartási hitelportfolió csak azért nem vált még a jelenleginél is kedvezőtlenebbé, mert a fizetési könnyítésen átesett adósoknál kitolták a türelmi időszakot, ráadásul nagyon sok új ügyfelet vontak be ezekbe a programokba.