Nyoma sem marad Lázár János egykori kancelláriaminiszter ötletének, mely földdel rendelkezők és mezőgazdasági cégek számára 600 kis, egyenként 500 kilowattos napelemes minierőműveket ígért. A tavaly decemberi határozat mostani, december 19-ére dátumozott, egy mondatos törlése mögött racionális okok álltak. Legalábbis erre utalt a Népszavának Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke.

Úgy véli, nem volt életszerű elképzelés az, hogy egy körülbelül egymillió forint értékű földterületre 150-200 millió forintos, komoly műszaki-kereskedelmi hozzáértést igénylő erőművet építsenek mezőgazdasági cégek vagy földművelő gazdák. Ráadásul: ha egy ilyen beruházást kedvezményes hitelből vagy vissza nem térítendő támogatásból valósítanának meg, akkor "az így nyert anyagi előnnyel csökken az általuk termelt áram kiemelten magas, garantált átvételi ára. Ez alapján a földművesek körének nem bizonyult megtérülőnek az elképzelés."

Az a lázári ötlet sem ment át a gyakorlatba, hogy a szántóföldekre telepítendő napelemfarmok hálózati bekötési költségét az áramszolgáltatókra hárítsák. Iparági forrás azt közölte a Napi.hu-val, hogy az eredeti terv azért is bukhatott meg, mert a szántóföldre telepített napelem parkokat jelentős arányban abban a dél-magyarországi régióban képzelték el, ahol tavaly februárban az állami rezsicég felvásárolta a francia tulajdonú Démászt. Márpedig így a bekötésenként akár több millió forintos kötelezettséget annak az állami cégnek kellene finanszíroznia, mely legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy a lakossági napelemek okozta hálózati problémákat kell kezelnie energiatároló egységek beépítésével.

A kabinet döntését alátámasztja az is, hogy az utóbbi hónapok szakmai konferenciáin az átírandó energiastratégiával kapcsolatban többször is beszélő Kaderják Péter energiapolitikai és klímaügyi államtitkár e témakör alapos felülvizsgálatáról beszélt.