A Pallas Athéné Alapítványok ezidáig közbeszerzési eljárás nékül költöttek el milliárdokat.

Az alapítványok tájékoztatása szerint a hatóság figyelembe vette, hogy az eljárás saját kérelemre indult, ezért csak csekély, alapítványonként 200 ezer forintos bírságot szabott ki. Az alapítványok közölték: az átlátható és transzparens működés érdekében szerződéseiket közzéteszik, a rájuk bízott vagyont megőrzik, a hozamból pedig a társadalmilag hasznos tevékenységüket végzik.

Az Alkotmánybíróság döntése után az alapítványok 2016. május 13-án kérelemmel fordultak a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, amelyben kérték az eddigi szakmai álláspontjuk alapján kialakított gyakorlat felülvizsgálatát, és egyben indítványozták a közbeszerzési ajánlatkérői státusukkal kapcsolatos döntéshozatalt.

A Pallas Athéné Alapítványok ezzel párhuzamosan önkéntesen bejelentkeztek a közbeszerzési törvény hatálya alá.

Az alapítványok a közbeszerzési kérelem benyújtásával előre menekültek. A lépés mögött egy komoly körülmény húzódhat meg. Abban az esetben ugyanis, ha egy ilyen vizsgálat saját kérésre indul, akkor a törvények szerint az érintett szervezet szerződéseit csak egy évre visszamenőleg vizsgálják. Amennyiben viszont ezt a Közbeszerzési Hatóság elnöke kezdeményezi, akkor a korábbi öt év kontraktu­sait tekintik át - mondta korábban a Népszabadságnak Nagy Gabriella, a Transparency International Magyarország közbeszerzési ügyekért felelős szakértője.