A januári nyugdíjemelést a tárgyévi inflációs prognózis, illetve a nettó keresetek emelkedése határozza meg: az inflációs prognózis ugyan 4,5 százalékra emelkedett, ám a nettó béremelkedésre adott előrejelzés 3,9 százalékról 1,8 százalékra csökken. Eredetileg egyébként 5,6 százalékos nyugdíjemelés szerepelt a javaslatokban.

A kormány már korábban határozott a nyugdíjkorrekciós program elhalasztásáról, eszerint a januárban esedékes külön emeléseket szeptemberre tolnák a jelen állás szerint - bár a vita során az is felvetődhet, hogy az emelés 2009-ben elmarad. Már ez a döntés mintegy 20 milliárd forinttal mérsékelte a várható 2009-es nyugdíjkiadásokat, ezután következett döntés a 13. havi nyugdíjak kifizetésének részleges felfüggesztéséről.

Eszerint a 13. havi jutatást csak a nyugdíjkorhatárt ténylegesen betöltött öregségi nyugdíjasok, valamint a rokkantnyugdíjasok kapják meg, ám ők is csak maximum 80 ezer forintot - vagy épp amennyi jár nekik rendes havi járadékként ezen összeg alatt. A 13. havi nyugdíjjal kapcsolatos intézkedések további 60 milliárd forintos megtakarítással járnak - vagyis a nyugdíjalap kiadásai az eredeti tervekhez mérten mintegy százmilliárd forinttal csökkenhetnek. (A tizenharmadik havi nyugdíjra eredetileg 227,3 milliárd forintot tervezetek, vagyis a döntés után is széles körben jár a bónuszjuttatás.)

A köztisztviselők és közalkalmazottak bérének befagyasztásával, illetve a 13. havi bérek eltörlésével még nagyobb kiadástól menekül meg a büdzsé: a béremelés elmaradása 135 milliárd forintot takarít meg a büdzsének, míg a 13. havi béren további 180 milliárd forintot spórol meg a költségvetés, igaz, nettó értékben ez kisebb kiadáscsökkenést jelent, hiszen a másik oldalon adó- és járulékbevételek is hiányozni fognak a büdzséből - tudta meg a Napi Gazdaság.