Bár a lakáshitelek átlagos kamatai és teljes hiteldíjmutatói a korábbi évekhez képest jelentősen csökkentek, a szóban forgó hitelek összköltségét (ezen belül a havi törlesztést) alapvetően meghatározza a felár, amely Magyarországon az európai szinthez képest is magasnak számít. Ez több tényezővel magyarázható - derül ki a Hitelintézeti Szemle decemberi számában publikált kutatásból, amelyet Aczél Ákos, Banai Ádám, Borsos András és Dancsik Bálint készített.

A főbb okok röviden

Nagyon leegyszerűsítve a következők miatt drágák a lakáshitelek:

  • a devizahitelek miatt a hitelfelvevők félnek a 3-12 havonta változó kamatozástól, mert így változhat a törlesztőrészlet,
  • hajlandóak sokat fizetni azért, hogy éveken át fix legyen a törlesztés,
  • a rossz adósok miatt is drágák a lakáshitelek,
  • vannak olyan országrészek, ahol kevés bankfiók érhető el, így szűk kínálatból tudnak csak válogatni,
  • a bankok a vagyonosabb, magasabb fizetésű ügyfeleket szeretik.

Devizahiteles múlt

Részletesebben pedig a következő a helyzet. A kutatás szerint a lakáshitelek drágaságáért felelős átlagos felár az egy éven túl rögzített kamatozású lakáshitelek magasabb felárával magyarázható. Az éven belüli változó kamatozású hitelek felára ugyanis a régiós átlag közelében van. Az éven túl rögzített kamatozású hitelek garantált havi törlesztést biztosítanak az adott időszakra: ha 5 vagy 10 vagy 15 éves a kamatrögzítés, akkor ebben az időszakban fix lesz a havi kiadás, akkor is, ha a piac helyzet, például a kamatszint változik.

Az éven belül változó kamatozású lakáshiteleknél azonban 3-6-12 havonta változhatnak a kamatok, így a törlesztőrészlet is. A szakértők a cikkben a magyar hitelfelvevők a biztonságért, azaz az éveken át fix havi törlesztésért jelentős többletet hajlandóak fizetni. Ebben pedig szerepet lehet a devizahitelezés miatti rossz tapasztalatoknak is.

Rossz adósok

Az úgynevezett nem teljesítő lakáshitelek nemzetközi szinten is magas aránya is szerepet játszik a lakáshitelek drágaságában. A bankok ugyanis a lakáshitelek felárának meghatározásakor a hitelezési veszteségeket is bekalkulálják, ez pedig növeli a felárat, azaz a hitel összköltségét.

A fedezetek érvényesíthetőségén keresztül a végrehajtói rendszer hatékonyságának is szerepe lehet a felárak alakulásában - derül ki a cikkből. A szakértők szerint a bankok működési költségei szintén számítanak a felárakban. A kisebb költséghatékonyságnál magasabb lesz a felár, és drágábban adják a lakáshitelt. Azok a bankok, amelyek más szolgáltatásokból nem jutnak megfelelő bevételhez, magasabb felárat alkalmaznak.

Kép: MTVA

Helyenként kicsi a választék - a gazdagokra hajtanak a bankok

A kutatás szerint a lakáshitelezésben nem alakult ki elégséges verseny a bankok között, ami befolyásolhatná az egyes bankok által meghatározott felárat. A verseny hiánya pedig egyrészt a hitelfelvevők korlátozott árrugalmasságával magyarázható. Leegyszerűsítve azzal, hogy hiába kínál egy-egy bank olcsóbb lakáshitelt, nem feltétlenül nő meg a kereslet azok iránt. A megfelelő versenyt gátolja másrészt a bankfiókok földrajzi elhelyezkedése, megoszlása.

A kutatás erről azt írja: Az ügyfelek egyrészt földrajzi korlátokkal szembesülnek, mivel Magyarországon sok járásban csak  egy nagyon szűk banki kör van jelen, és az ügyfelek jellemzően a könnyen elérhető bankok közül választanak. Másrészt a bankok üzleti modellje is szűkíti azon intézmények körét, melyek valós lehetőségként merülnek fel a fogyasztók számára, mivel az affluens [vagyonosabb, gazdagabb] ügyfélkört célzó bankok nem törekszenek az alacsony jövedelmű fogyasztók kiszolgálására.

Ragaszkodás egy-egy bankhoz

A kutatók azt is kiderítették, hogy az emberek csak néhány banktól hajlandóak hitelt igényelni, felvenni. Így az érintett bankok piaci ereje nő, és magasabb áron adhatják a hitelt.

A kutatás szerint a gyenge versenyre utal az is a kutatás szerint, hogy a bankok az államilag támogatott hitelek esetében nem adják át az ügyfélnek a teljes támogatást, annak mintegy 30-35 százalékával felülárazzák ezeket a konstrukciókat. A rengeteg adattal kibélelt kutatást teljes terjedelemben itt olvashatja el.

Ha tetszett a cikk, a Bukszát kedvelheti a Facebookon is.