Könnyen lehet, hogy a 27 százalékos magyar áfakulcs még mindig dob annyit a hazai árakon, ami az árfolyamnak, vagy üzemanyagárnak a bevásárlóturizmusban kedvezőtlen irányú mozgásait ellensúlyozza, egy határig. És az a határ - úgy tűnik - még nem az országhatár - értékelnek a portálon.

Korábban azzal számoltak, hogy a gyenge forint alaposan megforgatja majd a bevásárlóturizmust is: kifelé lefékezi, befelé felgyorsítja. Ez mindig is így volt. Az erősebb forint felfelé tolta, a gyengébb pedig lefelé húzta a magyarok bevásárlóturistáskodását. És ez fordítva is így volt: árfolyam érzékenységben pedig valószínűleg a szlovákok jártak az élen, hiszen a határmenti boltosok vallomása szerint a legkisebb valutapiaci rezdüléseket is meglovagolva jöttek, vagy nem jöttek vásárolni.

A mérleg

A turisták nagyobb része persze pihenni, szórakozni, nyaralni utazik külföldre, de ők is betérnek a boltba vásárolni. A statisztikákból ki is tűnik, hogy a hagyományosnak számító - tehát nem bevásárlási céllal felkerekedő turisták költekeznek jobban a boltokban. A bevásárlóturistáskodás kedvenc célországa Ausztria volt eddig, de ott liheg a nyakában Szlovákia is. Mindkét irányban.

Érdekes módon 2018 első félévében a külföldi bevásárlóturisták sem árasztották el jobban az országot, hiába kaphattak az eurójukért több forintot, olyannyira nem, hogy a külhoni turisták összes boltos költekezése még vissza is esett a korábbi időszakhoz képest, a bevásárlóturisták pedig, akik kifejezetten vásárlási céllal jöttek-mentek, nagyjából ugyanannyit költöttek a boltokban, mint régebben:

A turisták költekezésének, ezen belül a bevásárlóturizmus zászlaja azért a magyar boltosoknak áll, hiszen a külföldről érkező turisták összességében, még a bevásárlóturizmust nézve is több mint a kétszeresét költik nálunk annak, mint amit a magyar turisták a határokon túl.

Képünk forrása: Shutterstock