Kiskereskedelmi különadó: kellemetlen meglepetés érheti a boltokat

Az április 14-én a Magyar Közlönyben megjelent új kiskereskedelmi különadóról szóló rendelet számos e területen működő cégnél jelentős felüladóztatást eredményezhet amiatt, mert a tavalyi forgalmat tekinti az adóelőleg alapjának – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.
Szabó Zsuzsanna, 2020. április 15. szerda, 12:41
Fotó: Pixabay

A különadó a kiskereskedelmi tevékenységet végző cégeket érinti, azonban immár független az értékesítés módjától, így a hazai és az itthon tevékenykedő külföldi netes kereskedőkre, az online értékesítésekből származó bevételekre is vonatkozik. A kiskereskedelmi tevékenység a jogszabály szerint a rendelet az alábbi ágazatokra vonatkozik:

  • a gépjármű-kereskedelem, beleértve a személygépjármű-, könnyűgépjármű és az egyéb gépjármű kereskedelmet (TEÁOR' 08 szerinti 45.1 ágazat), de ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét,
  • a gépjárműalkatrész kiskereskedelem (45.32 ágazat),
  • motorkerékpár, illetve ezek alkatrészeinek kereskedelme, javítása (45.40 ágazat), kivéve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét,
  • a kiskereskedelem teljes további ágazata (47.1-47.9 ágazatok), azaz nem szakosodott: élelmiszer, iparcikk; élelmiszer, ital dohányáru: élelmiszer, ital, dohányáru, zöldség-gyümölcs, hús-hentesáru, hal, kenyér-pékáru, ital, egyéb élelmiszer; gépjármű üzemanyag; információs-híradástechnikai termékek: számítógépek, telekommunikációs eszközök, audiovizuális berendezések; egyéb háztartási cikkek: textil, vasáru, szőnyeg, bútor, villamos berendezések; kulturális cikkek: könyv, újság, zene, sportszer, játék; egyéb: ruházat, lábbeli, bőráru, gyógyszer, illatszer, dísznövény, állateledel, óra-ékszer, használtcikk; piaci kiskereskedelem; csomagküldő és internetes kereskedelem, egyéb nem bolti kereskedelem, melyek folytatása esetén a vevő magánszemély is lehet.

Az adót ismét sávosan, árbevételtől függő progresszív formában vezetik be, így elsősorban a nagyvállalatokat sújtja. Mértékét az ezt megelőző, beszámolóval lezárt üzleti év (2018 vagy 2019) árbevétele alapján kell kiszámítani, a sávhatárok és százalékok megegyeznek a 2010-es mértékekkel:

  • 500 millió forintos árbevételig 0 forint,
  • 500 millió és 30 milliárd forint között az árbevétel 0,1 százaléka,
  • 30-100 milliárd forint között az árbevétel 0,4 százaléka,
  • 100 milliárd forintot felett az árbevétel 2,5 százaléka.

Ezt lehetővé teszik az Európai Unió Bíróságának március 3-ai ítéletei, melyek szerint nem minősül a külföldi tulajdonban álló vállalkozásokkal szembeni hátrányos megkülönböztetésnek, és nem sérti a letelepedés szabadságát, ha a különadók progresszív módon árbevételtől függően terhelik a vállalkozásokat - mutat rá a LeitnerLeitner vezető tanácsadója.

A kapcsolt vállalkozások adóalapját össze kell számítani, majd az adót köztük a nettó árbevétel arányában kell megosztani. 2020 május 31-én kell az egész évre vonatkozó előlegbevallást benyújtani, és az első havi adóelőleget befizetni. Azok számára, akik adott hónapra számított forgalma 40 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest egy speciális, adóelőleg-mérséklési rendelkezés lehetővé teszi az adócsökkentést, ezt azonban külön kell kérelmezni. Vagyis ez a jogszabály is azonnali adótervezést igényel, hogy ahol ez szükséges, azonnal be tudják nyújtani a méltányossági kérelmet. A jogszabály május 1-én lép hatályba.

Túlzott várakozások?

Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója a fenti jogszabállyal kapcsolatban megjegyzi, hogy a kormány ebből a különadóból 36 milliárd forintos bevétellel számol, ami a szakértő szerint soknak tűnik, mert a kiskereskedelmi különadó csúcspontján is csak 33 milliárd forint bevételt eredményezett. A LeitnerLeitner vezető tanácsadója továbbá hozzáteszi, hogy bár az elmúlt 10 év alatt sokat nőtt a kereskedelmi forgalom, jelenleg a szektor nagy része - a ruházat, a cipő, a műszaki cikkek, a játékok, a gépjárművek, az üzemanyag kereskedelme - éppen szünetel vagy minimálisra esett vissza.

Ráadásul bár a kereskedelmi szektor számos ágazatát is keményen sújtja a válság, eddig ők nem kaptak specifikus támogatásokat, így nehéz lesz ezt az összeget valóban behajtani. Így ők várhatóan a tavalyi adatok alapján készítik el előleg bevallásukat, ám méltányossági kérelmet fognak benyújtani, vagy eleve kérelmezik előlegeik csökkentését is.

HOZZÁSZÓLÁSOK