Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Balaton régió vízgazdálkodásáról és vízminőség-védeleméről szóló konferencia nyitóelőadásán a szakember kifejtette, bár egy modellezésen alapuló vizsgálat számos bizonytalanságot tartalmaz, de figyelemre méltó, hogy hasonló eredményt hozott egy másik, korábban elvégzett modellkísérlet is.

A 2000-2015-as időszakban hét olyan év is akadt, amelyben negatív volt a Balaton vízgyűjtőjének vízmérlege, amire a korábbi évtizedekben nem volt példa. Bár az elmúlt években éves szinten nem változott a vízgyűjtőre hulló csapadék mennyisége, viszont az eloszlása jelentősen módosult: télen jóval több, nyáron kevesebb csapadék hullik, mint a korábbi évtizedekben.

Február közepétől a Balaton nyári felső szabályozási szintjét a korábbi 110-ről 120 centiméterre emelték.

Az új uniós ciklusban 12 milliárd forint fordítható a Sió-zsilip átépítésére, és a Sió medrének rekonstrukciós munkálataira. A zsilip-fejlesztésre készült három elképzelés közül a vízügy azt támogatja, amely a régi zsilipek helyén, illetve mellett valósulna meg - mondta Pécseli Péter, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének vezetője.

Ez a legracionálisabb, továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy a forrás lekötésére rövid idő áll rendelkezésre, márpedig az egyéb variációhoz szükségessé váló kisajátítások sokáig tartanának. A tervezési munkákra hamarosan kiírják a pályázatot, és a támogatási szerződést is aláírják a közeljövőben, így jövőre megkezdődhet a kivitelezés.

A szélsőségessé vált időjárásban különösen fontossá vált, hogy a Sió-zsilip vízeresztő kapacitása megnőjön, és a jelenlegi vízmennyiség dupláját, vagy akár ennél többet is le lehessen engedni a Sión.

Horváth Gyula, a siófoki önkormányzat tanácsosa szerint a tárgyalások még nem zárultak le, és turisztikai valamint városfejlesztési okokból Siófok azt szeretné, ha a jelenlegitől több száz méterrel arrébb, és egyben épülne újjá a hajózási és a vízeresztő zsilip.

Bár a Balaton vízminősége sokat javult az elmúlt években, sőt tartósan javuló tendenciát mutat, növekszik a belterületekről a tóba kerülő szennyeződés, főként a csapadék révén. A Balaton vízgyűjtőjén emelkedett a halastavak száma, amelyek a mezőgazdasági területekkel, főleg a szőlőültetvényekkel együtt kockázatot jelenthetnek a vízminőségre - mondta Pomogyi Piroska, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság hidrobiológusa.

Nád Béla, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság osztályvezetője arról beszélt, hogy a Balaton részben felszín alatti vizekből táplálkozik, amelyek zöme karsztvíz. A 90-es évekig a bányászati tevékenységek miatt olyan mértékben csökkent a Dunántúli-középhegység karsztvizeinek hozama, hogy drasztikus korlátozásokat kellett bevezetni. Ez 10-15 év alatt eredményre vezetett, és most már komoly problémákat okozhat a térségben, hogy további karsztvíz emelkedésre kell számítani.