Kivédhetetlen csodafegyvert vetnek be az utakon - így áll a telepítés

Több célt is megfogalmazott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium arról, hogy miért épít ki tengelysúlymérőket a főbb útvonalakon. A tárca szerint a rendszerrel javul a közlekedés biztonsága, kevesebb útburkolat megy tönkre és a jogkövető fuvarozóknak versenyegyenlőséget jelent.

Korlátoznák a nyugdíjasok jogosítványszerzését és megújítását?

Rejtélyes akcióval vadásztak a gyorshajtókra a rendőrök

A Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer telepítési munkálatai 2016 októberében indultak és jövő év elejétől lesz aktív - áll a fejlesztési tárca InfoRádió részére küldött tájékoztatásában.

A már elkészült 10 helyszínből kilenc hitelesítése még folyamatban van. A rendszer előszűrő üzemmódban Ács közelében indult meg március végén.

Amennyiben túlterhelt egy jármű, akkor vagy megállítják és helyszíni ellenőrzés után vetnek ki bírságot, vagy az objektív felelősség alapján büntetnek. A mérőpontokat szerte az országban 89 ponton helyezik el, de csak 13 helyszínen kell a mérőállomásokhoz szükséges tartószerkezeteket kiépíteni.

A 89 mérőhelyből ugyanis 74 az útdíj ellenőrzési (UD) rendszer részét képező állomások tartószerkezetére, további kettő pedig meglévő VJT (változtatható jelzésképű tábla) portálra épül.

A mérőpontok működéséről a fejlesztési minisztérium megküldött tájékoztatása azt írja, hogy a mérőponton történő áthaladáskor az útburkolatba épített szenzorok határozzák meg a jármű tengelyterhelését és össztömegét, a telepített kamerák pedig lefotózzák a járművet. A fényképek alapján a rendszámfelismerő szoftver szükség esetén riasztást küld a közúti ellenőröknek.

A projekt összköltsége 29,9 milliárd forint - kizárólag magyar forrásból. Ez azonban megtérülő befektetés lehet, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. becslése alapján ugyanis egyetlen év alatt is e keretösszeg többszörösére rúghat a szabálytalankodók által okozott kár.