Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Mercosur-országok érdekes új lehetőségeket nyújtanak az európai, így a magyar kkv-k számára is exportpiacaik bővítéséhez. Ahhoz azonban, hogy az európai vállalkozások sikeresek lehessenek ezeken a távoli piacokon, meg kell ismerkedniük a helyi üzleti környezettel és a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos gyakorlattal - hívják fel a figyelmet a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál (BKIK).

A papírforma szerint ugyanakkor ez az alku is inkább a nagyoknak lesz jó, de nekik sem teljeskörűen. A EU autó- és gépgyártói, vegy- és gyógyszeripari exportőrei például valóban nyertesei lehetnek az EU-Mercosur megállapodásnak, az uniós mezőgazdasági szereplők azonban "az EU történetének legjelentősebb egyezménye" következtében - amely létrehozza a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezetét - inkább a verseny erősödését érzékelik majd. A baromfitermelők például máris megkongatták a vészharangot, belengetve azt is, hogy munkahelyek megszűnését okozhatja az olcsóbb dél-amerikai csirkehús behozatala az unióba - hacsak nem azonos feltételekkel jönne be az import, mint amit az uniós termelőknek is be kell tartaniuk. Ugyanilyen aggályokat osztanak meg a borimport kapcsán is az ágazati szakértők.

Az EU és a Mercosur-országok közötti jelenlegi kereskedelmi kapcsolatok egy régiók közötti együttműködési megállapodáson alapulnak, amely 1999-től lépett hatályba - emlékeztetnek az Európai Bizottságnál (EB). Hozzáteszik: az EU és az egyes Mercosur-országok is rendelkeznek kétoldalú együttműködési megállapodásokkal, amelyek szintén foglalkoznak a kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekkel, az EU és a Mercosur-országok közötti tárgyalások pedig 2000-ben kezdődtek. A legutóbbi tárgyalások a vámok mellett a számos intézkedésre, szolgáltatásra is kiterjedtek.

Az EU a Mercosur-országok első számú kereskedelmi és befektetési partnere, valamint második legnagyobb kereskedelmi partnere, 2018-ban a blokk teljes kereskedelmének 20,1 százalékát adta. Az EU négy Mercosur-országba irányuló exportja 2018-ban 45 milliárd eurót, míg az azokból unióba irányuló exportja 42,6 milliárd eurót tett ki. A Mercosur országok unióba irányuló kivitelének legnagyobb részét tavaly a mezőgazdasági termékek tettét ki. Például a 20,5 százalékot képviselő élelmiszerek, az italok és a dohány, a 16,3 százaléknyi növényi termék, így a szója és a kávé, valamint a húsok és egyéb állati termékek, 6,1 százalék mértékben.

Az EU Mercosur-országokba irányuló tavalyi exportjában 28,6 százalékot tett ki a gépek és 13,3 százalékot a szállítóeszközök értéke, a vegyi anyagok és a gyógyszeripari termékek pedig 23,6 százalékot képviseltek. Az EU 23 milliárd eurós szolgáltatást exportált a Mercosur-országokba, míg azok 2017-ben 11 milliárd eurónyit az EU-ba. Az EU a térség legnagyobb külföldi befektetője, a felhalmozott befektetési állomány a 2000-es 130 milliárd euróról 2017-ben 381 milliárd euróra nőtt. A Mercosur-országok is jelentős befektetők az EU-ban, ezeknek 2017-ben 52 milliárd eurós állománya volt.

A Mercosur a spanyol Mercado Común del Sur rövidítése, portugálul a szervezet neve: Mercado Comum do Sul (Mercosul), amely a Déli Közös Piac, vagy Déli Kúpi Közös Piac nevet jelenti magyarra fordítva. A szervezetet 1991-ben alapította Brazília, Argentína, Paraguay és Uruguay. Az összefogás célja a szabad kereskedelem elősegítése, valamint az áruk, a szolgáltatások, a munkaerő és a tőke gördülékeny áramlása volt. A térség 1995-től vált vámunióvá, a régióban lebonyolított kereskedelem volumene 6-7 év alatt több mint háromszorosára nőtt. A fejlődést a 2001-es argentin válság állította meg, azóta több gond is adódott az országok között a kereskedelmi megállapodásokat illetően. Venezuela 2012-ben hivatalosan csatlakozott, de 2017-ben felfüggesztették a tagságot. A szervezet társult tagjai között van Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador és Peru.