Ez a Kánaán nem tart örökké - lépni kellene

A magyar mezőgazdaságban a megművelt területek mindössze 2 százaléka öntözött, de az öntözésfejlesztés, illetve a vízfelhasználás hatékonyságának növelése mellett érdemes odafigyelni arra is, hogy a költségekre figyelemmel öntözni csak a magas áron eladható növényeket érdemes. Nem termelhet mindenki mondjuk vetőmagot vagy csemegekukoricát, de ideje lenne odafigyelni a termelési szerkezet, a gazdálkodási gyakorlat átalakítására is.
Tóth László Levente, 2019. szeptember 14. szombat, 13:24
Fotó: Pixabay

Az agrárvilágban dolgozók szinte kivétel nélkül egyetértenek abban, hogy a magyarországi szántóföldi növénytermesztés - elsősorban egyes szántóföldi és kertészeti, valamint ültetvényes kultúrák - számára az öntözhető területek növelése nemcsak lehetőséget adhat, hanem elkerülhetetlenül szükségszerű. A klímaváltozás ugyanis előreláthatóan jelentős hatást gyakorol a vegetáció alatti időjárási feltételek alakulására. Ezt az utóbbi években tapasztaljuk is.

Ezen felül térségünkben valószínűleg növekszik majd a szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága és hatása. Ezek közül az egyik leghangsúlyosabb az aszályos időszakok gyakoribb előfordulása, valamint a csapadék intenzitásának és időbeli eloszlásának a legtöbb termesztett növény számára kedvezőtlen módosulása. Ennek kompenzálására pedig már nem lesz elegendő a megfelelő talajművelés, ezért a vízhiányos időszakok negatív hatásai elsősorban az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésével mérsékelhetők. Ennek viszont előfeltétele, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű víz a gazdálkodók rendelkezésére álljon.

Mekkora területet lehetne öntözni?

A potenciálisan öntözhető növények által lefedett, mintegy 2,7 millió hektáros területből átlagosan mindössze 68 ezer hektárt öntöztek Magyarországon 2011-2014 között. Eközben csak felszíni vizekből további 337 ezer hektárt lehetne ellátni vízzel a NAIK Agrárgazdasági kutatóintézet (AKI) számításai szerint. A 2017 végén megjelent Öntözésfejlesztési Stratégia megalkotásáról szóló kormányhatározat ugyanakkor előírta többek közt az öntözési kataszter készítését. Annak részeként a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a felszíni vízzel az öntözést jelenleg teljesíthető hatásterületen végzett el vízigény-felmérést, amely során a gazdálkodók közel 300 ezer hektár öntözésére jeleztek új igényt. Ehhez kapcsolódóan 2018 őszén jelent meg a hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztésről szóló - a végrehajtási tervnek minősülő - kormányhatározat, 17 milliárd forint éves kerettel a 2020-2030 közötti időszakra. Ez elsősorban a vízkeresleti oldal fejlesztését biztosítja, többek között közel száz beruházás előirányzásával és további feladatok meghatározásával.

Benne van a pakliban az is, hogy a rendelkezésre álló, vagy inkább mondjuk úgy, hogy az elmúlt 30 évben tönkrement, de használható vízi létesítmények öntözésbe vonása a mostani öntözött terület több mint tízszeresének locsolását tennék lehetővé. Ne felejtsük azonban, hogy nemcsak az öntözés, a vízfelhasználás hatékonysága is elengedhetetlen az éghajlatváltozás miatt a termesztett növények mennyiségének és minőségének optimalizálása érdekében. Mert igaz ugyan, hogy az öntözött területek jövedelemtermelő képessége legalább ötszöröse az öntözetleneknek, tehát az öntözés legalább régi szintre való visszaállítása jelentős jövedelemnövekedést okozhatna - de további lehetőségeink lennének az öntözött területek növelésére, hiszen 20 százalékkal több víz hagyja el az országot, mint amennyi beérkezik - mondogatják évek óta a hazai szakemberek.

Nem tart örökké a Kánaán

És igazuk is van, hiszen Európában a folyókból és a felszín alatti vizekből kinyert víz 44 százalékát mezőgazdasági célokra használják. Ez a Kánaán azonban korántsem tart örökké - figyelmeztetnek új kutatásokra hivatkozva német szakértők. A legrosszabb, apokaliptikus víziókat azért korántsem tartalmazó éghajlatváltozási forgatókönyv szerint ugyanis például már 2070-re nem lehet elegendő víz a mezőgazdasági öntözéshez a Németország északi területein termesztett növények hozamának biztosítása érdekében, így az ottani gazdák jövedelmezősége bizonytalanná válik.

A német kutatók emiatt azt sugallják, hogy a gazdálkodók termesszenek különböző terményeket és változtassák meg a gazdálkodási gyakorlatukat. A melegebb körülményekhez való alkalmazkodás érdekében a kutatók a vízhatékony növények termesztését javasolják, továbbá a vetés időpontjainak előrehozását az év elejére, amikor több eső várható, továbbá szerintük többet kellene használniuk a gazdálkodóknak a hatékony öntözési technológiákat, amilyen például a csepegtető öntözés.

Magyarországon a szélsőségek váltakozhatnak

Meteorológusok arra hívják fel a figyelmet, hogy Magyarországon egy-egy évben nagyon sok csapadék hullhat, azonban a következő év akár szélsőségesen száraz is lehet. Emiatt az éghajlatváltozás hatására bekövetkező egyirányú változásokat a csapadék esetében nehezebb kimutatni, mint a hőmérsékletnél. A csapadék mennyisége a múlt század eleje óta mindössze 5 százalékkal csökkent, az éven belüli eloszlása azonban megváltozott. Ez is indokolja az okszerű öntözést - hívják fel a figyelmet a szakemberek.

Mifelénk ugyanakkor - leginkább a felszín alatti vizeket féltve - sokszor mondják, hogy csak óvatosan a mezőgazdasági öntözéssel, mert egyszer elapadnak a vízlelőhelyek. Az effajta óvatosságnak is megvan az oka, ugyanakkor felszíni vizeknek számító folyóink - nálunk is bővülő - vizéből nem tartani itt többet, például öntözésre, ugyanilyen nézőpontból pazarlásnak is tekinthető.

Ezzel együtt - bár a mezőgazdaságban az ökonómiai szempontok alapján közel egymillió hektárt lehetne öntözésbe vonni -, kevesen gondolnak bele abba, hogy a magyarországi felszíni és felszín alatti vízkészletek a mezőgazdasági vízigényt csak részben képesek fedezni. A felszíni, valamint felszín alatti becsült vízkészletek 382 ezer hektár területen biztosítanak reális öntözési lehetőséget. Miközben - ne feledjük a hazai kutatók fentebb már hivatkozott számításait - felszíni vizekből a bázisidőszakhoz képest további 337 ezer hektárt, felszín alatti vizekből pedig még 45 ezer hektárt lehetne gazdaságosan öntözni - a beruházás hatékonyságára is figyelemmel.

Ez részletezve azt is jelenti, hogy a felszíni vízkészletekből a bázisidőszak mintegy 51 ezer hektár szabadföldi öntözött mezőgazdasági területét 337 ezer hektárral lehetne bővíteni. Utóbbiból 325 ezer hektárt a szántóföldi növények, 5,8-5,9 ezer hektárt a szántóföldi zöldségek, illetve a gyümölcsösök, mintegy félmillió hektárt pedig a szőlő tenne ki. A felszín alatti vízkészletekből a már eddig is öntözött 3 ezer hektár terület 45 ezer hektárral emelkedhetne: a gyümölcsösök területe 38 ezer hektárral, a szántóföldi zöldségnövényeké 6,3 ezer hektárral, a szőlőé néhány száz hektárral lenne növelhető gazdaságosan.

Mennyibe kerülne mindez?

Az öntözésfejlesztés megvalósításához a gazdálkodók részéről a felszíni öntözőrendszereknél 126,8-147,2 milliárd forint, a felszín alatti vizeknél 24,9-28 milliárd forint értékű beruházásra lenne szükség, vagyis együttesen 151,7-175,2 milliárd forintra becsülhető a forrásigény a NAIK AKI számításai szerint. Ezek az összegek nem tartalmazzák azokat a vízügyi beruházásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az öntözővíz a táblán egyáltalán rendelkezésre álljon.

Fenti számok alapján mindenesetre 508 millió köbméter vizet lehetne plusz felhasználni a mezőgazdasági öntözésre, ennek túlnyomó részét, 409 millió köbmétert a felszíni öntözőrendszereknél és kevesebb, mint százmillió köbmétert a felszín alattiak esetében. Ennek köszönhetően összesen 1,1 millió tonna terméssel többet realizálhatna az ágazat, a többlettermés becsült értéke pedig 135,6 milliárd forint. A többlethozamból 0,9 millió tonna a felszíni vízből megvalósuló, míg 0,3 millió tonna a felszín alatti forrásból származó öntözéshez köthető, de érdekes módon értékben fordított az arány. A termelésiérték-többletből 58,3 milliárd forintot lehetne elkönyvelni a felszíni öntözőberendezések fejlesztésének, míg 77,3 milliárdot a felszín alattiaknak. Hozzávetőleg hasonló nagyságrendű forrást kalkuláltak több évre öntözésfejlesztésre, de sokan várják, hogyan valósulnak meg majd a tervek.

Váltani kell

Egy öntözőrendszer alatt nem lehet búzát és takarmánykukoricát termelni, ide úgynevezett magas jövedelemtermelő kultúrákat kell telepíteni - hívja fel a figyelmet egy magyar gazdálkodó. Ez azt is jelenti tehát - teszi hozzá -, hogy váltani kell egy húsz napot igénylő kukoricaágazat és mondjuk egy szántóföldi öntözéses körülmények közötti paradicsomtermesztés között, utóbbi helyett lehet említeni hibridkukoricát vagy vetőmagot is. A magasabb jövedelem termelésére azért van szükség, mert különben egyszerűen nem éri meg öntözést fejleszteni, kialakítani - magyarázza.

Valóban nem mindegy, hogy mit termel a gazdálkodó - vélik a vetőmagosok is. A vetőmag termesztéséhez szükség van az öntözésre, de az így keletkező jövedelem kapcsán gazdaságos is az öntözés - hívják fel a figyelmet.

Nyugaton is ez a kérdés

Tőlünk nyugatra sem kérdés, hogy az elárasztott területeket, az aszályokat, a vízhiányt és a rossz vízminőséget eredményező éghajlatváltozás közvetlen hatással van az európai mezőgazdálkodásra, erre a kihívásra pedig válaszokat kell adni. Közép-európai éghajlati és termesztési feltételek mellett a Hessen régió például Németország legnagyobb nyílt terepi növénytermesztési területévé vált. Itt az elmúlt években a térség megváltozott éghajlati viszonyokkal küzdött, s tendencia figyelhető meg a korai nyári szárazság felé. Számos hesseni gazdaság tényleges öntözési ütemezése előtt ezért a termelők, tudósok és vállalkozók egyeztetnek a teendőkről - magyarázzák a Geisenheimi Egyetemen. Az öntözés ugyanis fontos, a mezőgazdasági termelőknek azonban gazdaságuk életképességének veszélyeztetése nélkül kell gazdálkodniuk a vízzel.

A vízgazdálkodásra konkrét megoldások vannak, a vízérzékelő rendszerektől a multifunkcionális vizes élőhelyeken át az esőgyűjtésig. A növekvő vízigény miatt a régió gazdálkodói már növekvő nyomást gyakoroltak a zöldségtermesztésre szánt víz felhasználására. Egy német farmer például arról számol be, hogy mivel náluk kevés a víz, elengedhetetlen az optimalizálása, különösen a termesztett növények, hagyma esetében. Egy uniós hatásvizsgálat eközben arra a következtetésre jutott, hogy a teljes felhasznált víz több mint 50 százalékát akár újra fel is lehetne használni. A települési szennyvíztisztító telepek kezelt szennyvízének újrafelhasználásáról van szó úgy, hogy az előállított regenerált víz biztonságos is legyen az öntözéshez.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

matura, 2019.09.15 18:13

Amíg nem lesz egy barcelonánk, minden pénz a fociba és a loyalis oligarchák hizlalásába, ujabban az ütőképes hadseregbe, mert Putyinnak hadat akarunk üzenni ,kell rakni, milyen parastember az , akinek ez a deklarált mániája, ahelyett, hogy a mezőgazdaságba , iparba és egyéb értelmes területbe, és van milliószámra birka, akinek ez kell, mert szájára vettem trianon nevét,
A tárgyhoz szólva most üssük a fejünket a falba, hogy kihagytuk óriási áldozatok árán a bős nagymarost, még áramunk is lenne, a végén mégis meg kell építeni, márcsak paks 2 miatt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Archer58, 2019.09.15 07:55

Iparosítani elvtársak, iparosítani. Összeszerelő üzemekhez nem kell öntöző rendszer. A magyarok meg évszázadok óta irtják a zsidókat, mért pont most jutna eszükbe, hogy tanulni is lehetne tőlük? Pedig lenne mit.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Illiberalis, 2019.09.14 23:29

Tanulhatnánk komoly öntözéses mezőgazdasági termelést folytató országoktól, például Izraeltől. Ott nemcsak imádkoznak az esőért, hanem segítenek is magukon, ha szárazság van.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html